Franciaország és Németország közel került ahhoz, hogy rögzítsék az eurózóna "gazdasági kormányzásának" új alapelveit. Ha a javaslat összeáll, akkor az unió tagállamai többhetes vitában dolgozhatják ki a részleteket - tudta meg a Financial Times magas szintű berlini forrásokból. A versenyképességi egyezmény névre keresztelt elképzelésbe bekerülhet például az a javaslat, miszerint minden eurózónatag dolgozzon ki nemzeti válságkezelési mechanizmust bankjai bajba kerülésének esetére, illetve az, amely szerint a tagállamok alkotmányába be kellene kerülnie a közadósság korlátozását előíró passzusnak. Berlin el szeretné érni, hogy a kormányok vállaljanak kötelezettséget a nyugdíjkorhatár emelésére, illetve ismerjék el egymás diplomáit és szakmai képzettségeket igazoló bizonyítványait. Nem sikerült harmonizálni a párizsi kormánnyal a vállalati adók erősebb harmonizációjáról szóló elképzelést, illetve egy olyan megállapodás megkötésének ötletét, amely tiltaná a bérek inflációhoz indexált emelését. Kritikus eleme a vitának, hogy mivel mérjék az egyes országok versenyképességét: az egységnyi bérköltséggel, a közalkalmazottak fizetésével vagy a k+f kiadásokra fordított összeggel. Megfelelő mérce nélkül az Európai Bizottság nem tudná ellenőrizni, hogy az egyes országok betartják-e vállalt kötelezettségüket a versenyképesség erősítése terén. További kérdés - amiről még a német kormánykoalíción belül is viták vannak -, hogy kellene-e szankcionálni azokat az országokat, amelyek nem tudnak megfelelni a versenyképességi elvárásoknak. Egyes szakértők szerint a rendszernek önkéntes csatlakozáson kellene alapulnia, amennyiben nem lehet elfogadtatni az EU-szabályozás formális részeként. Mint ilyen az úgynevezett megerősített együttműködés fogalma alá kerülne, amit megenged az unió lisszaboni szerződése.