Németország után Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia is úgy döntött, hogy akár az európai uniós irányelv elfogadása nélkül is bevezeti a globális minimumadót – idézi a Világgazdaság azt a közös nyilatkozatot, amelyet Prágában, az EU-tagállamok pénzügyminisztereinek Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa (Ecofin) informális ülésén tettek közzé.

A csehországi esemény volt az első miniszteri szintű egyeztetés azt követően, hogy júniusban Magyarország egyedüli tagállamként nem támogatta a minimumadó bevezetését, arra hivatkozva, hogy a háború árnyékában az intézkedés adóemeléssel, elbocsátásokkal és versenyhátránnyal járna. A németek már a prágai ülést megelőzően elkötelezték magukat a minimumadó bevezetésének.

Külföldi befektetők

Az öt ország a világgazdaságban nem rendelkezik akkora súllyal, hogy kikényszerítse a minimumadó széles körben történő bevezetését, ám Magyarország szempontjából lényeges befektetőknek minősülnek. Ha ehhez a listához hozzáadjuk Dél-Koreát, amely az elsők között hozta nyilvánosságra a minimumadó-tervezetét, akkor a Magyarországra befektető külföldi cégek meghatározó részére vonatkozik majd az intézkedés - mondta Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője a portálnak.

Az öt tagállam döntése azzal a következménnyel járhat, hogy ha egy német vagy francia központú cég Magyarországon gyárt vagy értékesít – például a német Mercedes vagy a francia Auchan –, akkor a magyar leányvállalat nyeresége után Németországban vagy éppen Franciaországban is adóznia kell, hogy elérje a globális minimumadó 15 százalékát.

Ez azt jelenti, hogy a magyarországi leányvállalatoknak biztosított alacsony társaságiadó-kulcs vagy éppen az ezen felül nekik nyújtott adókedvezmények végső soron nem a cégekhez kerülnek, hanem a külföldi államok költségvetésébe folynak be.