Az Európai Unió távoli sarkaiból származó, a blokk termelésének mindössze 4 százalékát adó európai uniós országok egy valószínűtlen csoportja ellenáll a társasági adó megújítására vonatkozó világszintű konszenzusnak. Magyarország, Észtország és Írország a jelenlegi formájában kifogásolja a globális minimum adómértékre vonatkozó javaslatokat. A terv legalább 15 százalékos minimális adókulcsot állapítana meg, és új rendszert hozna létre a multinacionális cégek nyereségéből származó bevételekre, amit 130 ország fogadott el, köztük adóparadicsomok is - számolt be a Bloomberg.

Észtországban a pénzügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy az ország nem áll készen arra, hogy "teljes mértékben támogassa" a globális minimumadóra vonatkozó javaslatokat, és a Bloomberg kérdéseire válaszolva kitartott amellett, hogy a jelenlegi javaslat "még túl homályos" ahhoz, hogy megjósolják a végső álláspontjukat.

QP | Quality Placement

Még idén megállapodhatnak

Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter pénteken a Newstalknak adott rádióinterjúban azt mondta, "ez Írország számára nemzeti érzékenységű kérdés, és a nekem bemutatott szövegben nem volt elég egyértelmű és nem ismerték el eléggé a számunkra kulcsfontosságú szempontokat". Hozzátette egy optimista megjegyzéssel, hogy szerinte "még az idén lesz egy megállapodás, amelyet aztán az Európai Unió végrehajt".

A legérdekesebb a magyar reakció, amely ugyan nem teljesen elzárkozó, de teljesen más szempontokat hozott fel. "A globális minimumadó akadályozná a gazdasági növekedést, a tervezett 15 százalékos adókulcs túl magas, és nem szabadna a reálgazdasági tevékenységre kivetni" - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteki nyilatkozatában. Magyarország kész folytatni a "konstruktív" tárgyalásokat az OECD-partnerekkel a "megfelelő megállapodás" elérése érdekében - tette hozzá.

Az érvelése azért is érdekes, mert Magyarországon ugyan 9 százalékos a tao-kulcs, de ez csak a nominális szint. Az adóalap erodálható például sportszponzorációval, támogatásokkal, így ténylegesen jellemzően 5-5,5 az effektív kulcs Magyarországon. A realgazdasági tevékenységre vonatkozó kitétel pedig főként erre és az érintett ágazatokra utalhat a kijelentésében - az ipari termelők ugyanis kormányzati adókedvezményekben is részesülnek Magyarországon. 

"A célunk most az, hogy az OECD októberi találkozójára egy olyan igazságos szabályozás szülessen, amely minden állam érdekeit szolgálja, függetlenül azok méretétől vagy gazdasági fejlettségétől" - mondta Varga Mihály.

A Bloomberg azonban megjegyzi: önmagában nem lenne érdekes az EU lakosságának mindössze 3,6 százalékát kitevő három állam ellenállása, ha csak önmagukban támadnák a tervet. Azonban EU-tagállamokként megfúrhatják az egyhangú döntést, amely az uniós szintű szabályozás kialakításához szükséges. Észtország és Írország kész tárgyalni a javaslatról, részletszabályok tisztázását kéri (utóbbi például a nagy technológiai cégek székhelyeként épp ezeknél várna el valamilyen kivételezést), míg Magyarország általában nem ért egyet a javaslattal. 

Washingtoni pofon lehet a vége

Orbán Viktor miniszterelnök, aki az adócsökkentések részeként 9 százalékra csökkentette a társasági adókulcsokat, "abszurdnak" nevezte a tervet. Politikájának tulajdonítja, hogy külföldi befektetéseket vonzott az országba, köztük olyan autógyártókat, mint a BMW. A kormány pedig hajlamos megvétózni a közös uniós döntéseket, de akár Kína vagy Oroszország ellen meghozott szankciókat, elítélő nyilatkozatokat is.

Mivel a legtöbb nagy gazdaság - így a német és a francia kormány - is támogatja a tervet, sokra nem megy, ha az EU-s folyamatot megakasztja (erről korábban itt írtunk). Így az egyes országok maguk integrálhatják a rendszert.  Aminek lényege épp a kétoldalúság: vagyis ha egy cég egy helyen adókedvezmények révén kevesebbet fizet, mint 15 százalék, akkor a székhelye szerinti országban kell kifizetnie a különbözetet. Magyarország tehát maradhat 9 százalékon, az érintett vállalatnak valahol ki kell fizetni majd a 6 százalékos különbözetet.

De még korai is a vétót tervezgetni: a menetrend szerint ősz végén tisztázhatják és ratifikálhatják a globális minimumszintet. Az Európai Bizottság is hangsúlyozta, hogy a tárgyalások még októberig folytatódnak. "Bízunk abban, hogy ahogy a javaslatok technikai részletei tovább tisztázódnak az elkövetkező hónapokban, így az ellenálló tagállamok is képesek lesznek aláírni a megállapodást" - mondta újságíróknak Daniel Ferrie, az uniós végrehajtó testület szóvivője. Az adórendszer módosítását és bevezetését 2023-ra tervezik az országok. 

Az időtényező viszont az Egyesült Államokra jelent nyomást: az amerikai kongresszus jóváhagyására lenne szükség ahhoz, hogy Washington hivatalosan is részt vegyen a rendszerben. Joe Biden elnök demokrata pártja egy fős többséggel bír a Szenátusban (Kamala Harris alelnök szavazatával), de ez a minimális előny a jövő évi félidős választásokon veszélybe kerülhet. Ha a különcködő európai tagállamokon bukna el a javaslat, az növelhetné a feszültséget köztük és Washington között.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy a jövő héten a G20-ak olaszországi Velencében tartandó találkozója előtt megkettőzi erőfeszítéseit, hogy meggyőzze a vonakodó európai országokat, hogy "tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket egy olyan történelmi megállapodáshoz való csatlakozás érdekében, amely nagyon széles körben egyesíti a bolygó államait".