Egy kínai írásjelekkel írt tájékoztató tábla fogadja az érkezőt a görögországi Pireusz kikötőjében, jelezve, hogy Európa negyedik legnagyobb konténerkikötőjét a Cosco nevű kínai vállalat irányítja – vezeti fel a feszült görög-kínai kapcsolatokat bemutató cikkét a Financial Times. Az apropó az, hogy a Pireuszi Kikötői Hatóság részvényeinek újabb 16 százalékos pakettját adta át a kínai vállalatnak, amely 2016 augusztusában vásárolt 51 százalékos részesedést a görög kikötőben.

Az üzlet felerősítette az EU aggodalmait a kínai befolyás erősödésével kapcsolatban az európai gazdaságban, Görögországban sokan kifogásolják a Cosco tevékenységét környezetvédelmi és szociális megfontolások alapján. Úgy látják, hogy a kínai fél nem teljesíti azt, amit öt éve vállalt. A tulajdonrész átadását öt éven tartó viták előzték meg, amelyek gyakran jutottak holtpontra, részben különböző érdekcsoportok ellenállása, részben a görög állami bürokrácia, részben diplomácia feszültségek miatt.

Az eredeti, 2016-os megállapodás alapján a Coscónak 11 befektetési projektet kellett volna megvalósítania 2021-ig 300 millió euró összértékben. Például növelnie kellett volna a kikötő kapacitását, hogy fogadni tudja a nagy tengerjáró hajókat és javítania kellett volna a hajóépítés infrastruktúráját. A legtöbb projekt azonban egyelőre befejezetlen. A kínaiak a bürokráciát és a helyiek ellenállását okolják a késlekedésért. A pireusziak valóban egy rakás pert indítottak a Cosco ellen a környezetvédelmi eljárások megszegése és tengeri környezet károsítása miatt.

Panaszok

Pireuszban születtem és itt nőttem fel – mondja Anti Giannulu a civilekkel együtt dolgozó jogász, aki szerint ez a beruházás tönkreteszi a városát. A helyiek megjegyzik, hogy azok a projektek is csúsznak, amelyekkel szemben nem indultak jogi eljárások. Emellett a kínaiak egy fillért sem költenek el a helyi gazdaságban, ha szükségük van egy lámpára, azt is Kínából hozzák - mondja Vasszilisz Kanakakisz, a görög hajóépítő- és hajójavító vállalkozások szervezetének elnöke.

A Cosco görögországi üzletét sokszor példaként hozzák fel az Európai Unió szervezeteiben a kínai gazdasági befolyás nem kívánatos erősödésére Európában – derül ki Rahaël Glucksmann európai parlamenti képviselő szavaiból. Brüsszel tavaly megszigorította az olyan külföldi közvetlen tőkebefektetések ellenőrzését, amelyekben a kinti partner cégfelvásárlásokat hajt végre, illetve indulni kíván az EU-tagállamok közfinanszírozású tenderein.

Jobb lett volna

A Cosco a 2008-ban jelent meg Görögországban, amikor az akkori kormány az elmaszkolt államadósság miatt nehéz helyzetbe került. Werner Hoyer, az Európai Befektetési Bank elnöke nyári athéni látogatásán azt mondta, hogy visszatekintve jobb lett volna, ha a pireuszi kikötőt nem adják el. Pekingnek azonban fontos ez a szerzemény, miután a kínai árukat a szárazföldön Európába juttató új selyemút (Belt and road) projekt fontos része. Ennek az útvonalnak az egyik folytatása a Budapest-Belgrád vasútvonal.

A jobb-közép kormány 2019-es hatalomra kerülése óta hűvössé váltak a kínai-görög kapcsolatok. Athén visszautasította, hogy 2022-ben a Görögországban rendezzék meg a kelet-közép-európai és balkáni országok, illetve Kína (17+1) következő tanácskozását, továbbá a görög vezetés tavalyi támogatta az EU- kezdeményezését Kína elítélésére az emberi jogok megsértése miatt. Válaszul visszahívták a pekingi nagykövetet Athénból és utóda csak idén szeptemberben érkezett meg a görög fővárosba.

Öt év haladék

A most aláírt tulajdonbővítéssel a Cosco újabb öt évet kapott az ígért fejlesztések befejezésére. Ha ez nem teljesül, a görög kormány visszakövetelheti a részesedést. Dimosz Bakopulosz, a kikötőket felügyelő hatóság korábbi vezetője úgy látja, hogy egy olyan óriáscég, mint a Cosco befejezhette volna a fejlesztéseket, amire most kapott öt év haladékot. A kormány azzal magyarázza a döntést, hogy az ország imázsa miatt döntöttek a tulajdonátadás mellett. Bizonyítani akarják, hogy Görögország kiszámítható, türelmes környezetet kínál a külföldi befektetőknek.

Emellett arra mutogatnak, hogy a Cosco 2008-as megjelenés óta 1,2 milliárd eurót fektetett be a kikötőben, amivel ötszörösére növelte annak konténerkapacitását. A Cosco nem nyilatkozott. Jannisz Moralisz, Pireusz polgármestere arról beszélt, hogy a kínai cég forgalma 3,5 százalékának megfelelő összeggel támogatott négy önkormányzatot a térségben, ami évente hárommillió eurót hozott a városnak. A kikötői forgalom növekedésével a támogatás is nő. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Pireusz kikötője nem járhat jobban, mint a városban élő emberek.