Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, az Egyesült Államok, Kanada és Japán pénzügyminiszterei, valamint központi bankjainak vezetői arra készültek, hogy egyféle együttgondolkodás keretében igyekezzenek jobb megoldásokat találni a költségvetési és a pénzügyi politika aktuális kérdéseire: a költségvetési konszolidáció és a beruházások helyes egyensúlyának kialakítására, valamint a nemzetközi pénzügyi rendszer szabályozására.

A G7-csoport soros elnöke, a vendéglátó Németország nem is tervezi közös nyilatkozat kiadását látva, hogy a partnerek elvi, elméleti síkú eszmecserét szeretnének folytatni. Bevezetett viszont egy igazi újdonságot: csütörtök reggel szimpóziumot tartanak a hét pénzügyminiszter és hét elismert közgazdász, köztük Nouriel Roubini, Kenneth Rogoff és Larry Summers, részvételével.

Mindazonáltal Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy Görögország "biztosan napirendre kerül". "Illúzió lenne azt hinni, hogy nem beszélünk erről, hogy amerikai, kanadai és japán kollégáink nem kérdezik meg tőlünk, +szóval, mi is történik+" - ismerte el Schäuble.

A görögöket nem számítva minden kulcsszereplő jelen lesz Drezdában: Christine Lagarde, az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Pierre Moscovici, az Európai Bizottság (EB) gazdasági ügyekben illetékes tagja, Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke és Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője.

A Görögország finanszírozásának meghosszabbításáról február 20-án kötött megállapodás alapján a görög kormánynak egyeztetnie kell részletes reformjavaslatait a nemzetközi hitelezőkkel, majd az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak is rá kell bólintania az alkura, különben nem folyósítják a nemzetközi mentőcsomagból fennmaradt utolsó, 7,2 milliárd eurós részletet. Az IMF, az ECB és az EB még mindig várja Athéntól a konkrét vállalásokat, különösen a munkaerő-piaci reformokat illetően.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint Görögország már megtette, amit kellett. Kormányának egyes tagjai pedig azzal fenyegetőztek a napokban, hogy az ország nem tudja törleszteni júniusban esedékes részleteit, mert elfogyott a pénze. Ha Görögország nem utalja át a Nemzetközi Valutaalapnak a június 5-én esedékes 303 millió eurót, azzal de facto csődbe megy az ország, aminek következményei beláthatatlanok lennének. Így aztán minden érintett fél szeretne előrelépni a következő héten. Arról azonban nincs szó, hogy Drezdában kirántsanak egy megoldást a kalapból, már csak a többi euróövezeti partner, a válságot mély figyelemmel követő balti köztársaságok, Portugália és Spanyolország iránti tiszteletből sem.

A G7-találkozó résztvevői nehezen tudnák kivonni magukat a rendkívül nagy ingadozásokat mutató pénzpiacok és a növekedési kilátások tematikája alól az utóbbi hónapok csalódást keltő gazdasági teljesítményének közepette. Szó lesz a monetáris politikáról, az adózásról - a G7-csoport és kibővített változata, a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport nagy erőfeszítéseket tesz az adóelkerülést célzó gyakorlatok megfékezésére -, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről. Utóbbi kérdésnek égető aktualitást ad az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet szíriai előretörése, mivel a dzsihadisták részben az elrabolt műtárgyakból pénzelik tevékenységüket.

A csendesebb pillanatokban, a tanácskozást megelőző szerda este többen részt vesznek egy szertartáson Németország egyik legszebb és legjelentősebb evangélikus templomában, a Miasszonyunk templomban (Frauenkirche), amely 1945 februárjában szinte teljesen megsemmisült a szövetségesek légitámadásainak következtében, és csak a két Németország újraegyesítése után építették újjá. A templom nemcsak Drezda, hanem az újraegyesített Németország szimbóluma is, jelképezi a békét és a kiengesztelést.

A német pénzügyminiszter azért választotta Drezdát a tanácskozás helyszínéül, mert szerinte a város Kelet-Németország megújulását testesíti meg magában, azt a megújulást, amely nemcsak az adófizetők sok pénzének, hanem sok magánkezdeményezésnek az eredménye. Wolfgang Schäuble ideális befektetési politikájának tökéletes illusztrációja: csipetnyi állam, sok magántőke, bár ez nem feltétlenül nyeri el mindig partnereinek tetszését.