Több mint 500 bérbeadott utasszállító repülőgép maradt Oroszországban, egyelőre minden jel szerint véglegesen. A gépek összértéke akár a 15 milliárd dollárt (5 ezer milliárd forint) is elérheti az India Express szerint. Annak ellenére, hogy hajlandóság is volna visszajuttatásukra, akkor sem valószínű, hogy ez lehetséges, sőt még az sem, hogy használható állapotban kerülnének vissza eredeti tulajdonosaikhoz.

A helyzet elsősorban az Ukrajna orosz megszállásra adott válaszlépéséknek köszönhető, amelyek az Oroszországgal folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakítását várták el a cégektől. A repülőgépbérbeadó vállalatoknak és orosz ügyfeleiknek március 28-ig kellett volna rendezniük a helyzetet, azonban ez a határidő túl szűknek bizonyult a bonyolult helyzet feloldásához.

Kapcsolódó

Bérlési kényszer

A vonatkozó szankciókat a háború kezdete után néhány nappal rendelte el az Európai Unió, ennek köszönhetően viszont a levegőben kezdtek lógni a repülőbérlési szerződések. A légitársaságoknál a nyolcvanas évektől terjedt el a gépek bérlésének gyakorlata. Ez 1990-re elérte a légiforgalmat bonyolító repülők 10 százalékát, de 2019-ben ez a szám már 50 százalék fölé került a Financial Times cikke szerint.

A társaságoknak azért éri meg, mert a bérlési szerződésekkel hatalmas egyösszegű kifizetésektől óvják meg magukat, és így ideiglenesen is bővíthetik flottájukat. A legtöbb fapados cég is így tudott beférkőzni a piacra, ugyanis anélkül szolgálhatják ki az aktuális fogyasztói igényeket, hogy egy szükségtelenül nagy méretű flottát kéne fenntartaniuk.

A New York Times jelentése alapján, jelenleg 523 bérelt repülőgép van orosz légitársaságoknál, ebből 101 a többnyire országon belül operáló S7 Airlines birtokában, míg további 89 az Aeroflotnál, ami a nemzetközi porondon képviseli Oroszországot. A fennmaradó 333 géppel együtt ez a világon bérbeadott kereskedelmi gépek 6 százalékát teszi ki, ami Kína 14 százaléka után, a második legnagyobb piacot jelenti repülőgépbérléssel foglalkozó cégek számára.

"A legnagyobb géprablás"

A szankciókra adott válaszként az orosz vezetés március közepén fogadott el egy törvényt, miszerint országukban újra regisztrálhatóvá tették azokat a külföldi tulajdonban levő gépeket, amiket a szankciók hatására ellehetetlenítettek a repüléstől. A Financial Times által megszólaltatott Paul Jebely, aki többek között egy májustól működő nemzetközi légiközlekedési bíróság elnöke is, egyszerűen Grand Theft Aeronak keresztelte az intézkedést.

Jebely azt mondja, hogy a Kreml ezzel céltáblát festett saját hátára, mert így a várhatóan elhúzódó jogi csatározás ellenére, majdani bíróságának bőven lesz követelési alapja az orosz állammal szemben.

Véleményét osztja az amerikai Air Lease vállalat elnöke Steven Udvar-Házy is, aki szerint a jog egyértelművé teszi az orosz szándékokat.

A Financial Times azonban olyan szakértőket is megszólaltatott, akik szerint a határidő lejárta és a beláthatatlan ideig elhúzódó háborús helyzet ellenére sem lehetetlen valamiféle megállapodás az oroszokkal. Nem feltétlenül naiv ábrándok ezek, ugyanis a Deutsche Welle Business tudósítása szerint Vitalij Szaveljev közlekedési miniszter korábban megígérte, hogy kompenzálni fogják a bérbeadókat.

Miniszteri kinevezése előtt Szaveljev több mint 10 évig irányította az orosz Aeroflottot, így feltehetően több súlya lehet szavainak: tény azonban hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem árultak el. Elképzelhető, hogy alapvetően értelmetlen komolyabb kötelezettségeket vállalni egy esetleges megegyezés érdekében.

A karbantartás vasfoga

Ez a bizonytalan helyzet fölöslegessé is teheti a tárgyalásokat, mert még ha vissza is tudják szerezni a gépeket, azok egy bizonyos idő után teljesen használhatatlanná válnak a nemzetközi közlekedésre. Az utasszállítók esetében ugyanis különösen elengedhetetlen követelmény a karbantartási nyilvántartások megbízhatósága. Ha nem ellenőrizhető, hogy pontosan mit tákoltak egy repülőn, azok teljesen értéktelenné válhatnak a bérbeadók számára, nyilatkozta Andreas Spaeth repülési témákban jártas újságíró.

Szerinte hosszútávon lehetetlenné fog válni a gépek szabályszerű karbantartása, ugyanis a szankciók miatt a megfelelő alkatrészek sem juthatnak el Oroszországba. Emiatt ha bármit cserélni kell, az oroszok egyetlen opciója, hogy a használaton kívüli gépeiket "kannibalizálják" a hazai forgalom kiszolgálásának érdekében. Ezzel nem csak a nemzetközi légiközlekedési szabályokat sértenék meg, hanem az 1944-es chicagói egyezményt is, amire az összes civil repülésre vonatkozó szabályzat épül.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.