Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete - idézi a Népszava a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) friss tanulmánykötetének megállapítását. A felméréskészítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét,valamint esélyeiket.

A kötet megállapítása szerint a társadalom alsó szeletében élők életkörülményeiben nem hozott változást a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeresen kapott segély minimális emelése, hisz közben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék és a gyes összege nem változott, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetése pedig még rontott is a helyzetükön.

QP | Quality Placement

A 2017-et megelőző évtizedben csökkent a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb összegből élő családok száma. (A mediánjövedelem 2019-ben bruttó 229 ezer forint.) 2017-ben 230 ezer gyerek élt ezekben a háztartásokban. Amikor azonban csak a medián jövedelem 40 százalékával számoltak, tehát a mélyszegénységben élők helyzetét vizsgálták, kiderült, hogy ebben a körben nem csökkent, hanem három százalékkal még nőtt is az érintett családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma. A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája.

A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százalékának egy főre jutó nettó jövedelme 2017-ben nem érte el a 32 ezer forintot. Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem agyon van a munkavállalásra.

A társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak hat százalék volt.