Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Bizottság és a Gazprom hamarosan lezárhatja az orosz gázexportőr ellen öt évvel ezelőtt indított versenyhatósági eljárást, amelyben azzal vádolják a céget, hogy irreálisan magas árat kért a susogó energiahordozóért - derül ki a Financial Times cikkéből. A kiszivárogtatott hírek szerint a Gazprom pénzbüntetés nélkül megússza az eljárást.

Az FT-nek nyilatkozó tisztviselők szerint a bizottság kifejezetten gazdasági-versenyjogi szakkérdésként kezelte az ügyet, valójában azonban nehéz lenne elválasztani a nem túl rózsás EU-orosz politikai viszonyoktól. A felek a héten jelezhetik, hogy készek lezárni az eljárást, ami egy uniós tisztviselő szerint az ügy végének a kezdetét jelentheti.

Langyos kompromisszum?

A várakozások szerint a kompromisszum az lesz, hogy az állami ellenőrzés alatt álló Gazprom jogilag szankcionálható kötelezettséget vállal korábbi viselkedése megváltoztatására, de nem szabnak ki rá pénzbüntetést. Az előbbi lényege az lenne, hogy a Gazprom hosszú távú szerződéseiben a továbbiakban nem kötné mereven az olajár alakulásához a gáz árát.

Ebbe persze az orosz kormánynak mint állami tulajdonosnak is bele kellene nyugodnia. Az EU-Gazprom megállapodás elfogadása azt jelentené, hogy Oroszország elfogadja az ügyben az EU joghatóságát, amit eddig nem tett meg.

Az FT tudomása szerint a megállapodás tervezete szerint a következő lépés egy komoly piaci teszt lenne, amelynek alapján az Európai Bizottság eldönthetné, hogy kielégítőnek tartja az orosz vállalat piaci viselkedését vagy sem. Mindez azonban várhatóan nem fogja megnyugtatni azokat a kelet-közép-európai EU-tagállamokat, amelyek kemény fellépést várnak az orosz gázexportőrrel szemben.

Meszeljék el!

Lengyelország és Litvánia például az unió versenyhatósági fellépésének tesztjeként kezeli az ügyet. A régiós országok ugyanis megtapasztalták, hogy Moszkva a politikai büntetés és jutalmazás eszközeként kezelte a gázárat, ezért éveken át ostorozták Brüssszelt, mert nem tudott fair árakat kikényszeríteni a gázpiacon.

Varsó egyetlen példával illusztrálta, miről van szó: Németország kevesebbet fizetett az orosz energiahordozóért, mint Lengyelország, pedig az utóbbi közelebb van a gáz forrásához. Ennek alapján mondta az ország EU-nagykövete, hogy ha nem bírságolják meg a Gazpromot, annak rossz politikai üzenete lesz.

Van némi elmozdulás

Az ügyet lezáró megállapodás jogi keretet biztosít a fogyasztóknak az exportőr által meghatározott ár vitatására. Ennek legfőbb formája a választott bírósági eljárás indítása lehet. Ezt azonban sokan kevésnek tarthatják, hiszen semmi újat nem hoz. A Gazprom jelenleg is ilyen bírói testületek előtt vitázik a német RWE-vel és az olasz Enivel.

Ezek az eljárások, továbbá az európai gázbeszerzési források bővülése, azaz verseny megjelenése már eddig is rákényszerítette az oroszokat arra, hogy elmozdítsák a nyílt piaci árak felé a hosszú távú szerződéseikben kért gázárat. Attól azonban mereven elzárkóznak, hogy feladják az olajárhoz kötött árképzést.

Mennyi a korrekt ár?

A Gazpromot valószínűleg azért nem sikerült "megfogni", mert nem lehet meghatározni, mi az a "fair ár", amelyet kérhet vásárolóitól. Az Európai Bizottságot az késztethette ennek belátására, hogy a nyáron Litvánia elvesztett egy választott bírósági eljárást ez ügyben az orosz gázexportőrrel szemben - véli Jonathan Stern, az Oxfordt Institute for Energy Studies kutatója.

Bár ez semmire sem kötelezi Brüsszelt, kénytelen szembe nézni azzal, hogy a "fair vagy unfair árak" elválasztása közgazdaságilag gyakorlatilag lehetetlen, hiszen mindenki olyan áron adja a termékét, amilyet a vevő hajlandó megfizetni. Ha az eladónak monopóliuma van, az a vásárló baja. Oldja meg, ha nem tetszik.

Nem véletlen, hogy Csehország, amelynek energiarendszerét több szálon is összekötöttek a nyugati hálózatokkal, úgy véli, ez a megoldás. A régió többi országának is ezt kellene tennie - derült ki a napokban egy cseh tisztviselő szavaiból.