Nem kispályázott Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere abban az interjúban, amelyet a Financial Timesnak adott. Azzal kezdte, hogy megváltoztak a kijevi vezetés szándékai az orosz-ukrán háború kezdetéhez képest, immáron az a tervük, hogy katonai győzelmet aratnak, azaz kiszorítják az orosz hadsereget minden olyan ukrán területről, amelyet megszállva tartanak. A brit üzleti lap értékelése szerint ebben a kijelentésben tükröződik, hogy Kijevnek egyre nagyobb az önbizalma azt követően, hogy sikerült megfékezni az oroszok támadását április-májusban Donbaszban.

A háború első hónapjaiban az számított volna győzelemnek, ha az orosz erők visszavonultak volna azokba a pozícióikba, amelyeket az invázió kezdete, február 24-e előtt elfoglaltak és kártérítést fizettek volna az okozott háborús károkért – fejtegette az ukrán külügyek irányítója. Most azonban már elég erősnek érzik magukat ahhoz, hogy megnyerjék a Donbaszért folyó csatát, és erre építve tovább folytassák az oroszok visszaszorítását addig, amíg minden megszállt területet vissza nem foglalnak.

Ez egyben azt is jelentené, hogy Ukrajna újra tudná kezdeni exportcikkei kivitelét a Fekete-tengeri kikötőkből. Ha még több katonai segítség érkezik az európai országoktól és az USA-tól, akkor az ukrán hadsereg képes lenne visszafoglalni a tengerparti Herszon régiót és megtörni az orosz fekete-tengeri flotta blokádját, ami utat nyitna a kereskedelmi hajózás újraindítása előtt. Ezzel együtt tisztában vannak azzal, hogy a vérontást nem szabad folytatni, ezért nyitottak a tárgyalásos rendezésre is. Ehhez azonban a lehető legkedvezőbb tárgyalási pozíciót akarják kialakítani.

Nem számít, mit mondott Putyin

Az ukrán külügyminiszter nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő a győzelem napján tartott beszédében, nem jelentette be a „katonai műveletek” kiterjesztését egy formális hadüzenettel. Úgy látja, hogy a legrosszabb, ami országával történhetett, már megtörtént. A legfontosabb, hogy Oroszország legyőzéséhez meg kell fosztani Moszkvát az orosz kőolaj és a földgáz exportjából származó bevételektől, amelyeket az invázió finanszírozására használhat.

Emellett fenntarthatóvá és tervezetté kell tenni az ukrán hadsereg fegyver- és hadianyag-utánpótlását, és a nyugati kormányoknak fel kellene adniuk vonakodásukat a nagy lőtávolságú, nehézfegyverek szállításától. Ha a csata ma zajlik, akkor nem elég, ha a nehéztüzérség és a drónok holnap érkeznek meg a frontra - mondta az ukrán külügyminiszter.

A Nyugat is másként gondolja

Kuleba szerint a Nyugat gondolkodását is megváltoztatta a háborúról az a tény, hogy az ukrán hadsereg meg tudta futamítani a Kijevet támadó orosz egységeket, és hogy ennek kapcsán az ukrán katonák bizonyították, hogy hatékonyan tudják használni a külföldről kapott fegyvereket, köztük a korszerű kézi tank- és légelhárító rakétákat.

Főként Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter kijevi látogatása nyomán világossá vált, hogy immáron Nyugaton is lehetségesnek látják a megtámadott Ukrajna katonai győzelmét. Kuleba megjegyezte, hogy előnyben részesítenék, ha amerikai fegyvereket kapnának, nem pedig a szovjet érából a nyugati országok fegyverraktáraiban hátramaradt orosz Grad rakétákat és hasonlókat. Ezek megérkezhetnének még azelőtt, hogy az amerikai Kongresszus jóvá hagyja az Ukrajnának szánt 33 milliárd dolláros segélyprogramot.

Közelebb kerültek az EU-hoz

Az ukrán külügyminiszter reagált Emmanuel Macron francia államfő megjegyzésére, miszerint igen sok év telik még el addig, amíg Ukrajna beléphet az Európai Unióba. Mint mondta, három hónappal ezelőtt még szó sem volt arról, hogy az ország uniós tagállam lehet, immáron az a kérdés, mennyi idő alatt csatlakozhatnak az EU-hoz. A legfontosabb dolog, hogy a kijevi vezetés a tagjelölti státuszt tartja elfogadhatónak, amelyet megkapva a felek tisztázhatják a csatlakozási folyamat részleteit.

Macron és mások a társult tagság felajánlásáról beszéltek, ami Kuleba szerint nem elfogadható Kijevnek. Ha nem kapnák meg a tagjelölt státuszt, az csak egyvalamit jelentene a szemükben, azt, hogy Európa átveri őket, amit nem fognak lenyelni. Ukrajna az egyetlen hely Európában, ahol az emberek meghalnak azokért az alapértékekért, a demokráciáért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért, amelyekre az Európai Unió épül. Ezt tiszteletben kell tartani - vélik Kijevben.