A belga származású építész, Steven Beckers, több Európai Uniós projekt után, 2015-ben fordult igazán az urbánus gazdálkodás irányába, amikor megalapította BIGH (Building Integrated Greenhouses) nevű vállalkozását. A módszert nem az ő cége találta föl, sőt, egy jelentősebb kezdeti beruházással, akár a hátsókertben is összehozható egy akvapónikus rendszer, mégis 4000 négyzetméterével, jelenleg a brüsszeli BIGH farm a legnagyobb Európában.

Az akvapónia tulajdonképpen az akvakultúra (vízművelés) és a hidropónia, tehát a növények vízben való termesztésének a kombinációja. Egy kifejezetten szimbiózisos rendszer, ahol a forgatott víz a természetes párolgást leszámítva, teljes mennyiségében folyamatosan újrahasznosításra kerül. Pont a víztakarékossága miatt, a rendszert eredetileg Afrika élelmezési gondjaira találták ki.

Kapcsolódó

A fenntartásához szükséges hőmérséklet az Egyenlítő környékén adott, de a feltételek egy város közepén is könnyedén megteremthetőek, csak tudni kell mit kell keresni. Beckers az Associated Pressnek adott interjújában elmondta, hogy a legnagyobb probléma a földműveléssel az, hogy sok pénzbe kerül az embererő és munkához szükséges energia is. Városi gazdaságokban azért is kezdett gondolkozni, mert szerinte itt mindkét erőforráshoz könnyebben és jobb áron lehet hozzájutni.

Pazarlásmentes körforgás

A brüsszeli BIGH például a régi böllér piac területén felhúzott hentes komplexum tetején talált ideális helyet magának. A Foodmet néven futó hús- és halpiac, 1000 négyzetmétert elfoglaló fagyasztói éjjel-nappal szünet nélkül működnek, rengeteg felesleges energiát termelnek, amit a tetőfarm közvetlenül használhat akár az üvegházaik fűtésére, akár a halas medencéik hűtésére.

Mindkét rendszer precíz hőmérséklet kontrollt igényel, ezt persze gépekkel szabályozzák, a fenntartáshoz szükséges energiát pedig többnyire a tetőkre nagy mennyiségben felszerelt napelemek biztosítják. A rendszer elemei egymásra épülnek, így a zárt körforgás minősége kimagaslóan megbízható.

Kép: Napi.hu, Sasvári Marcell

A vízpocséklást kerülendő, a farmon egy úgynevezett recirkulációs akvakultúra-rendszert használnak, amivel a haltenyésztő tankok vizét újra és újra megszűrik, a növények felszívják belőle a tápanyagokat, majd visszavezetik a rendszerbe. Ezzel a technikával több mint 95 százalékkal kevesebb vizet használnak, mintha hagyományos módszerrel dolgoznának.

Természetes hozam

A tankokban kizárólag lazacra emlékeztető, rózsaszín húsú pisztrángokat tenyésztenek, amik a színüket egészen egyszerűen a tápuknak köszönhetik. A táp maga egyébként a tenyészet legnagyobb kiadását jelenti, annak összetevői megtalálhatóak a lazacok élőhelyein is, viszont még így is jóval olcsóbb a "lazac pisztráng," mint a klasszikus hal, így elmondásuk szerint a brüsszeli séfek előszeretettel váltanak a helyi fajtára.

A pisztrángok azonban közel sem a fő bevételi forrása a helynek, mielőtt az asztalra kerülnek, nagyjából tíz-tizenegy hónapig a tenyésztő tankokban úszkálnak. Miután a halak szilárd ürüléket eltávolítják, a víz egy biofilterbe kerül, ahol egy baktérium kultúra a halak vizeletében levő mérgező ammóniát, nitrátokká változtatja, ami kiváló "műtrágya" a növésben lévő gyökereknek.

Kép: Napi.hu, Sasvári Marcell

A tankokat csak egy szűk folyosó választja el a két emelet magasra nyúló üvegháztól, ahol a cseresznyeparadicsomokat futtatják. Fontos, hogy se a halak nem kapnak antibiotikumokat, sem a növényekhez nem használnak semmilyen gyom- és féregirtót. A gyógyszerek megölnék a tisztító baktériumokat, az irtószer pedig a beporzást végző méheknek ártanának, a zárt rendszer garantálja a vegyszermentes termékeket.

A paradicsomok mellett főként chilit, fehér és lila padlizsánt, apróbb gyümölcsöket, mint feketeribizlit és epreket termesztenek. Különösen gyors az életciklusa a fűszernövényeknek, amik a haltartályok felett kaptak helyet. Ezek pár négyzetméteres guruló tálcákon vannak, amik minden esetben lehetővé teszik a hely optimális kihasználtságát.

Kép: Napi.hu, Sasvári Marcell

A tálcákat az üvegház mentén elhelyezett csapokból töltik fel a tisztított halvízzel, és például a bazsalikom, az elhelyezésétől kezdve, akár öt héten belül már értékesíthető. A körülmények kiszámíthatósága és a nagy mennyiség miatt, ez az ami a legtöbb hasznot hozza a farmnak, ami évente körülbelül összesen 7-800 ezer euró (jelenlegi árfolyamon 300 millió forint) bevétellel számol.

Lassú érés

Akármennyire is jó üzletnek hangzik a pazarlásmentes kertészkedés, ez még mindig csak annyira elég, hogy éppen ne legyenek veszteségesek. A brüsszeli tetőfarm 2018-ra készült el és félig uniós tőkének köszönhették a kezdőfinanszírozást. A farm egyik menedzsere Mathias de Vos a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy idén kezdik majd a pisztrángok szélesebb körű értékesítését, és ettől várják az áttörést.

A brüsszeli BIGH egyelőre csak helyben értékesíti termékeit, a Foodmet tetején kialakított tetőfarm azonban csak a kezdet, hiszen a hatalmas piac területének csupán az egyik sarkát fedi le. Az alapító, Beckers, nagyban gondolkozik, és idővel szeretné az eredeti nagy csarnokot hasonló épületekkel és projektekkel körbevenni, ha nem is ugyanilyen, de hasonlóan fenntartható kezdeményezésekkel.

A vágóhíd tervezete, bal alsó sarokban a Foodmet épületével
A vágóhíd tervezete, bal alsó sarokban a Foodmet épületével
Kép: Abattoir

A fejlesztések azonban nem fognak egyik pillanatról a másikra megvalósulni, még az eredeti mesterterv szerint is 10-20 évben kell gondolkozni, hogy ne háborgassák a jelenleg futó piaci tevékenységeket. Ennek a nagyszabású projektnek csak az első lépései voltak a Foodmet, és a tetején üzemelő akvapóniás farm kialakítása.

Ugyanakkor jelenleg sem Beckers az egyetlen aki ténykedik az eddig elérhető területen. Míg az üvegházakban csak ők dolgozhatnak, a tető jelentős részét közösségi felhasználásra kínálták, ahol edukációs céllal a városi kertészkedéshez adnak lehetőséget az ebben érdekelt magánszemélyeknek.