Az e-kereskedelem vám- és áfaszabályai hamarosan jelentősen megváltoznak: a 2021. július 1-jén érvénybe lépő rendelet alapján minden terméknek, amelyet az Európai Unióba importálnak, vámkezelésen kell átesnie, minden termékre meg kell fizetni az áfát.

Eddig, ha valaki EU-n kívüli országból, például Kínából rendelt terméket, akkor 22 euró alatti termékek esetén nem kellett rá áfát fizetni. Vámáru nyilatkozat benyújtása nélkül, vagyis vámkezelés nélkül, egyszerűen hozzájutott az online megrendelt termékhez. Ez fog megváltozni 2021. július 1-től, ami azt eredményezi, hogy a 22 euró áruérték alatti küldemények esetében is vámáru nyilatkozatot kell kitölteni (vámkezelni kell), amelynek hiteles és valós vámadatokon kell alapulnia, és meg kell fizetni az áfát egy például Kínából megrendelt kis csomagra is - magyarázza a változásokat a Trans-Sped.

QP | Quality Placement

Fontos, hogy a 150 euró érték alatti termékek vámmentesek, de nem áfamentesek. Ez alól kivételt jelentenek az alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, dohány és dohánytermékek, a jövedéki termékeknél pedig jövedéki adó fizetési kötelezettség jelentkezik.

Attól függően, hogy az e-kereskedelem mely formája valósul meg, más szabályozások lesznek érvényben, hiszen más vonatkozik a B2B (cég értékesít cégnek), a B2C (cég értékesít magánszemélynek) és a C2C (magánszemély értékesít magánszemélynek) kereskedelemre. A legnagyobb változásra a cégektől rendelő magánszemélyek számíthatnak majd. Milyen lehetőségek vannak?

  • IOSS: Import One Stop Shop
    Ez a megoldás csak 150 euró alatti, és csak B2C (cég értékesít magánszemélynek) értékesítés esetén alkalmazható. Ebben az esetben az áfa megfizetésére az eladó kötelezett, az áfát az online eladó szedi be a feladás helyén a küldemény eladásának pillanatában (0-150 euró), ami azt jelenti, hogy a rendeléskor a vásárló fizeti meg az áfa összegét az online eladó részére.
    Az IOSS alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt megfizeti az elektronikus felületen – például online piactér, platform, portál –, így az árut harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) behozó magánszemélyeknek már nem kell áfát fizetniük a behozatalkor. Ehhez azonban az eladóknak egy különleges áfa-azonosítószámmal kell rendelkezniük. Ezt a különleges áfa-azonosítószámot az import vámkezeléskor a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó vámáru nyilatkozaton kell bejelenteni, amit a vámhatóság ellenőriz. Ha az áfa-azonosítószám érvényes, az illetékes vámhatóság (Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) nem szabja ki az áfát a vámeljárásban.

Ajándékok szabályozása

A 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozatok használandók 2021. július 1-től azokra a 45 euró értéket meg nem haladó küldeményekre is, amelyeket harmadik országból (tehát az Európai Unión kívülről) magánszemély küld ellenszolgáltatás nélkül egy másik magánszemélynek, aki az Európai Unió vámterületén él, függetlenül attól, hogy ezek a küldemények vám- és áfamentesek maradnak, amennyiben az ilyen behozatal nem kereskedelmi jellegű.

  • SA: Special Arrangement (különös szabályozás)
    Ez a megoldás csak B2C (cég értékesít magánszemélynek) esetén, 0-150 euró értéken alkalmazható. Egy új áfabeszedési folyamatot definiál: a nagy csomagküldő szolgáltatók (például DHL, Fedex, UPC, TNT) szedik be az áfát a címzettől, és később fizetik azt meg a vámhatóságnak.
    Az úgynevezett különös szabályozással a posták, gyorsposták, valamint egyéb, természetes személyek megbízásából eljáró gazdálkodók egyszerűsítve fizethetik meg az áfát, ha nem használják az IOSS-t. A különös szabályozást csak akkor lehet alkalmazni, ha a vámeljárás ugyanabban a tagállamban van, ahol a küldemény címzettje is.
    A különös szabályozás alkalmazásakor az áfát végső soron a küldemény címzettje fizeti meg, de azt a küldemény vámeljárását kezdeményező gazdálkodó – az a közvetítő, aki a csomagot behozza az országba – szedi be a címzettől, és fizeti be a vámhatóságnak. A különös szabályozás alapján a címzettől beszedett áfáról az árut behozó gazdálkodónak a vámhatósághoz havi bevallást kell benyújtania elektronikusan. A bevallásnak az adott naptári hónapban beszedett áfa teljes összegét tartalmaznia kell (az esetlegesen át nem vett küldemények utáni áfát tehát nem).
  • Normál eljárás
    Normál esetben az áfa megfizetése vámkezeléskor fog megtörténni kivetéssel, az áfa fizetésre kötelezett pedig a címzett. Ez az eljárás B2C (cég értékesít magánszemélynek), B2B (cég értékesít cégnek) és C2C (magánszemély értékesít magánszemélynek) esetén is működik. Vámszakmai könnyítés, hogy 0-150 euró értékű küldemény esetén új típusú vámárunyilatkozatot vezetnek be , ez a CSEV: Csökkentett adattartalmú Egységes Vámárunyilatkozat.
    A NAV 2021-től – a megnövekedő adminisztrációs terhek mérséklésére – új, az ügyfeleknek egyszerűbb és kényelmesebb árunyilatkozat-típusokat vezet be, amelyek a 150 euró alatti értékű vámmentes küldeményekre benyújtható, csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozatok. Ezeket a természetes személyek 2021. július 1-től nyújthatják be a NAV által fejlesztett webes felületen, ügyfélkapun keresztül. Vagyis az áru megérkezését követően a magánszemély belép egy webes felületre, és képviselő megbízása nélkül, ügyfélkapus azonosítást követően magának „levámkezeli” az árut. Az áfát POS terminálon keresztül lehet megfizetni.
    150 eurós értékhatár felett pedig normál vámáru-nyilatkozat benyújtására van lehetőség.

Gazdálkodók, cégek esetén import áruk vámkezelésénél az IOSS és SA módszerek nem alkalmazhatóak, itt a megoldást a 0-150 euró közötti értékű szállítmányok esetén a CSEV használata lesz.