Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Eddig 415 milliárd dollárjukba került az amerikai adófizetőknek az iraki háború - ez nagyjából Magyarország egyéves GDP-jének háromszorosa –, ami nem okozott gazdasági gondokat, ám szakértők szerint ez egyre kevésbé marad így. További 190 milliárdot nyelt el 2001 óta a terror elleni háború, amiben benne van az afganisztáni beavatkozás költsége is – derül ki a kongresszus mellett működő gazdasági elemző hivatal (Congressional Budget Office) adataiból. Az összeg sokkal nagyobbra nőhet: a CBO szerint 2013-ra ezer milliárd dollárra kúsznak fel a költségek. A szenátus költségvetési bizottságának elnöke, Kent Conrad még ennél is sokkal nagyobb összeget vizionált. Amennyiben egy koreai típusú, elnyúló katonai jelenlétté válik az USA számára az iraki háború, úgy a költségek elérhetik a 2,5 ezermilliárd dollárt, ami elég lenne a második világháború után született nagy létszámú nemzedékek nyugdíjba vonulása nyomán jelentkező pluszkiadások felének fedezésére. Egyes szakértők szerint az USA gazdasága lenyeli az iraki háború költségeit, hiszen a katonai büdzsé mindössze a GDP 4 százalékát éri el. Ez csekélységnek tűnik a vietnami háború idején jelentkező 7, a koreai háború idején mért 15 és a második világháborús 25 százalékhoz képest. Ezért szerintük az USA "megengedheti magának" ezt a háborút. Más szakértők szerint bár kezdetben jót tett a gazdasági növekedésnek az iraki invázió megindulása, ám mostanra inkább már azzal fenyeget, hogy finanszírozási szükséglete miatt megnövekednek a hitelköltségek. Más szóval az utóbbi években történelmi mélypontra süllyedt kamatok még alacsonyabbak lettek volna a háború nélkül. A drágább pénz viszont alacsonyabb fogyasztást és kisebb beruházási hajlandóságot jelent, azaz az iraki részvétel hosszabb távon fékezi a gazdaságot. Egyes becslések szerint a konfliktus kezdetét követő 10 évben félmillió munkahely elvesztésével jár az iraki háború.