Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A görög parlamenti választásokon második legtöbb szavazatot szerzett szélsőbaloldali, a megszorításokat ellenző Sziríza párt vezetője, Alexisz Ciprasz (képünkön) azt nyilatkozta, hogy három párt részvételével kormány alakul Görögországban. A pártok kétéves időtávban gondolkoznak, és hajlandók a nemzetközi szervezetek feltételeinek eleget tenni. A 300 fős parlamentben összesen 168 helyet tudhatnak magukénak. A Dimar mérsékelt baloldali görög párt azonban cáfolta, hogy három parlamenti párt megállapodott volna az új kormánykoalíció létrehozásáról. Sőt, Cprasz maga jelentetite be az állami tévében, miután találkozott Karolosz Papuliasz elnökkel, hogy "a Sziríza nem fogja becsapni a görög népet", azaz nem csatlakozik a koalícióhoz, ugyanis a pártot "arra kérik, hogy menjen bele a görög társadalom szétrombolásába".

A vasárnapi tárgyalások tehát nem jártak sikerrel. A három nagy párt (Új Demokrácia, PASOK, Sziríza) vezetői először Karolosz Papuliasz elnökkel egyeztettek, amelyet követően Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia vezetője azt mondta, hogy Alexisz Ciprasz nem támogatja a koalícióalakítást, és nem is kíván részt venni benne.

Ha a pártok nem tudnak megegyezni, akkor valószínűleg június közepére újabb választásokat írnak ki Görögországban.

Európa bizakodik

Az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy reményét fejezte a görög politikai vezetők felelősségtudatában bízva, hogy az ország kötelezettségvállalásait tiszteletben tartják és biztosítják az ország "európai jövőjét".

A görögök jelentős többsége maradna az eurózónában - jegyzi meg a Reuters, ám Ciprasz szerint ez a mentőcsomag feltételei nélkül is elérhető.

"Könyörögni fognak, hogy fogadjuk el a pénzt" - jelentette ki a Sziriza alelnöke, Dimitrisz Sztratulisz a mentőcsomaggal kapcsolatban, azzal érvelve, hogy az európai döntéshozók nem fogják megkockáztatni Görögország eurózónából való kilépését, ami a valutaunió projektjét is zátonyra futtatná.

Ezzel szemben az európai vezetők elszántnak mutatkoznak abban, hogy visszatartsák Görögország következő részletét, amennyiben a vállalt kötelezettségeit felrúgja, még az ország csődbe taszításának és az eurózóna elhagyásának magas költségeinek árán is. Görögország a finanszírozásához szükséges forrásból június végén futhat ki.

Mi jöhet ezek után?

Az alternatíva nem túl rózsás: egyre nyilvánvalóbban Görögország szakadékba zuhanása. Ez ugyanis azt is jelenti, hogy júniusban új választásokat kell kiírni. A csütörtök este legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Sziriza 28 százalékra növelte támogatottságát a múlt vasárnapi 17-ről, s ezzel esélye van arra, hogy egy újabb szavazáson 128 helyet szerezzen a 300 fős parlamentben. Az Alpha TV felmérése szerint másodiknak 20,3 százalékkal az Új Demokrácia futhatna be, amivel 57 képviselői helyhez jutna, a harmadik a Paszok lehet a 36 helyre elegendő 12,6 százalékkal.

Eurózónás leminősítések jöhetnek

A Fitch Ratings pénteken az egyre kaotikusabb görög helyzet kapcsán közölte: ha Görögország elhagyja az euróövezetet - akár a jelenlegi politikai válság következtében, akár amiatt, hogy nem sikerül elérni a gazdaság stabilizálódását -, akkor a cég valószínűleg a valutaunióban maradó összes tagállam szuverén adósosztályzatát közeli leminősítés lehetőségére utaló negatív felülvizsgálat alá venné. Ez pedig azt is jelenti, hogy a Fitch Ratings elvileg a valutauniós adóskockázati alapmércének tekintett Németország lehetséges legjobb, "AAA" besorolását is megvonhatja.

Londoni elemzők emellett úgy vélik, hogy egyértelműen növekedett a zűrzavaros és komoly károkat okozó válság kialakulásának kockázata, így annak is, hogy Görögország még idén elhagyja az eurózónát.