Az amerikai törvényhozás épülete ellen 2020. január 6-án indult ostrom olyan esemény volt, amilyenre az 1812-ben kirobbant amerikai-brit háború óta nem volt példa. A Donald Trump volt republikánus elnököt támogató rendbontók támadása legalább öt áldozatot követelt, a sérültek száma több száz volt. A hatalomra került demokrata többségű kongresszusnak és Joe Biden demokrata elnöknek egy éve volt arra, hogy az ügyet napirenden tartsa – írja évfordulós cikkében a Financial Times.

A demokrata törvényhozók ennek szellemében létrehoztak egy kongresszusi vizsgálóbizottságot, amely több száz órányi meghallgatási anyaggal bővítette az attakról szóló ismereteinket. Trump tucatnyi volt tanácsadóját beidézték és vádemelést kezdeményeztek azok ellen, akik megtagadták ezt annak ellenére, hogy törvény kötelezi őket a részvételre. Mindezek ellenére nem tudták meggyőzni az amerikaiakat arról, hogy elutasítsák Trumpot és a rendbontókat. Az amerikai nemzet nem egységes a Capitolium ostromának megítélésében.

Kapcsolódó

A közvélemény-kutatások szerint a társadalom élesen megosztott abban, kit tekint felelősnek a kínos eseményért, és hogy mekkora a jelentőséget tulajdonít annak. A Morning Consult intézet 2022. január elején megjelent felmérése szerint a független szavazóknak csak 35 százaléka, a republikánusoknak csak 24 százaléka gondolja azt, hogy az ostrom nagy hatást gyakorolt a világlátásukra, míg a demokraták körében 68 százalék ez az arány.

Jogos volt-e?

A Washington Post és a University of Maryland szintén a napokban megjelent felmérése szerint a republikánusok támogatóinak 40 százalék úgy véli, hogy bizonyos esetekben jogos, hogy az állampolgárok erőszakosan lépjenek fel kormányukkal szemben. A demokraták körében csak 23 százalék ez az arány.

Miután nem sikerült Trumpot regnálásának utolsó három hetében eltávolítani a hatalomból alkotmányos felelősségre vonási eljárással (impeachment), a demokraták végül júliusban állították fel a január 6-ai capitoliumi eseményeket vizsgáló bizottságot. A megfigyelők szerint ez a testület túlságosan csendben és lassan végzi a munkáját. Ennek eredményeként nem várható, hogy olyan tényekre derít fényt, amelyek nyomán a demokrácia védelme kiemelkedő kampánytémává válhatna a 2022. novemberi félidős választásokra

Megosztott választók

A Morning Consult felmérésében megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy nem fogják befolyásolni a szavazatát a 2020. január 6-ai események. A demokrata és a független elemzők úgy vélik, ezek a közvélemény-kutatási eredmények a választók megosztottságát tükrözik. A konzervatív törzstábor médiája hamis képet fest a CapitoliumnáL történtekről.

A Washington Post-University of Maryland közvélemény-kutatás szerint a demokrata szavazók 92 százaléka szerint Trump kiemelkedő vagy legalábbis jelentős részben hibáztatható a támadásért, míg a függetlenek körében 57 százalék, a republikánusoknál pedig csak 27 százalék ez az arány. Jellemző, hogy számos olyan vezető republikánus politikus, aki az események után elítélte Trumpot azért, mert hergelte híveit a kongresszus ellen a Biden elnökválasztási győzelmét (egyben az ő vereségét) elfogadó szavazás előtt, később támogatásáról biztosította a volt elnököt. A vizsgálóbizottságnak csak két republikánus tagja van.

A bizottság demokrata tagjai fogadkoznak, hogy tavasztól kezdve látványosabban végzik majd a munkájukat, például néhány nyilvánosan közvetített meghallgatást terveznek, ám Larry Sabato, a magát függetlenként definiáló University of Virgina Center for Politics intézet igazgatója úgy véli, hogy a demokrácia védelmének ügye nem helyettesítheti a kampányban a választókat leginkább érdeklő témát, nevezetesen a saját anyagi helyzetük alakulását. A demokrata szavazókat mozgósíthatja ez az ügy, de nem fog a demokrata jelöltek oldalára állítani olyanokat, akik egyébként a republikánusokra akarnak szavazni.