A projektet az idén a vírusölők témakörének szentelt természettudományi világkonferencián ismertették. A kutatást Bill Keevil professzor, a Southamptoni Egyetem környezet-egészségügyi tanszékének vezetője irányította - adta hírül a Magyar Rézpiaci Központ. Keevil kutatásai azt bizonyítják, hogy a vörösréz aktívan gátolja az A típusú (H1N1) influenza terjedését, így a sárga- és a vörösréz is fontos szerephez juthat a nyilvános terek gyakran érintett felületeinek anyagaként. Alkalmazásuk - például kilincsek, fogantyúk, vízcsapok esetében - olyan újabb óvintézkedésnek minősül, ami hatékonyan akadályozhatja a fertőzések terjedését. Keevil tanulmánya egy kísérletsorozatra épül, amelynek során az A típusú influenzavírusok lappangását vizsgálták vörösréz és rozsdamentes acél felületeken. Az eredmények szerint a 24 órás inkubáció után 500 ezer virion (vírusrészecske) továbbra is fertőző maradt a rozsdamentes acélfelületeken, míg a rézfelületeken mindössze egy óra elteltével már a vírusok 75 százaléka elpusztult, hat óra múltán pedig mindössze 500 virionnak sikerült megőriznie aktivitását. Vagyis megerősítést nyert, hogy a réz képes jó hatásfokkal megsemmisíteni egyes patogén baktériumokat, például az E colit, a szalmonellát és az MRSA-t, azaz a methicillin- és oxacillin- (penicillinszármazékok) rezisztens Staphylococcus aureust. Utóbbi például az antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek közül a legvirulensebb s gyakran okoz fertőzéseket kórházakban, konyhákon, étkezőhelyeken és közösségekben. Ennek ismeretében egyre szélesebb körben kell tudatosítani a réz alkalmazásának jelentőségét a megelőzést szolgáló egészségügyi óvintézkedések részeként. Az USA környezetvédelmi hatósága (US Environmental Protection Agency, EPA) például a rézötvözeteket mint antimikrobális anyagokat már törzskönyvezte, hivatalosan is elismerve azok bizonyított közegészségügyi előnyeit.
QP | Quality Placement