Módosította energiapolitikáját a cseh kormány, amely minden korábbinál nagyobb súlyt fektet a nukleáris erőművek használatára, ezzel heves vitákat keltve. A legújabb állami energetikai koncepció értelmében 2040-re az atomerőműveknek kell adniuk a hazai energia 30-35 százalékát a jelenlegi 16 százalék helyett, miközben a szénerőművek szolgáltatta áram aránya a mostani 40-ről 12-17 százalékra csökken. Viszonylag mérsékelten, 18-ról 20-25 százalékra nő a gáz részesedése.

Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezeknek a terv szerint a jövőben saját erőből kell fejlődniük, számottevő állami támogatás nélkül - ami ellen máris hevesen tiltakoznak az érintettek és a szakértők egyaránt. A megújuló energiaforrások területén dolgozók emlékeztettek arra, hogy a kormány már destabilizálta vállalkozásaikat a visszamenőleges "napfény adó" bevezetésével, ami szerintük élő energetikai múzeummá változtatja Csehországot.

Miroslaw Zajicek közgazdász szerint, akit a The Prague Post idézett, a dokumentum "összeegyeztethetetlen célok hagyományos egyvelege", amely várhatóan képtelen lesz elérni az olyan kijelölt céljait, mint az elfogadható energiaár. Egyrészt kétségesnek tartja, hogy időben elkészül a temelíni erőmű bővítése, és helyteleníti, hogy a koncepció nem veszi figyelembe a palagáz termelés várható globális hatását.
Természetesen leginkább a zöldek ellenzik ezt a kormányprogramot, rámutatva, hogy teljesen ésszerűtlen megvonni az állami támogatást a megújuló energiáktól, csak hogy odaadják az atomerőműveknek.

A tiltakozások ellenére az elemzők úgy vélik, jó esély van arra, hogy a parlament elfogadja a programot, mivel támogatja azt az energetikai és ipari lobbi is.