Szembe menve a német akarattal az Európai Központi Bank (ECB) bankfelügyeleti ellenőrzése alá vonná az eurózóna 6000 bankját az Európai Bizottság. Még az ECB-n belül is vannak olyan elképzelések, amelyek decentralizáltabban képzelik el az európai bankunió első fázisának megvalósítását, ám Brüsszel tudatosan választotta a nagyobb integrációt - tudósított a Financial Times (FT) az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. A terv, amelyről a héten egyeztetett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Michel Barnier az uniós pénzügyi szabályozásért is felelős biztos, elvonná a bankok átalakításának vagy bezárásának jogát a nemzeti pénzügyi felügyeletektől, és átadna azt a frankfurti európai jegybanknak.

A hatásköröket egy új döntéshozó testület, az ECB-ben létrehozandó "felügyelőbizottság" gyakorolná, amely függetlenül működne a bankot irányító kormányzótanácstól. Ennek összetételéről ugyan még folynak a viták, de a legtöbb érv amellett szól, hogy egy 23 tagú testület jöjjön létre, amelybe minden eurótagállam delegálna egy-egy tagot, akik hat független megbízottal egészülnének ki. Utóbbiak közül kerülne ki a bizottság elnöke és elnökhelyettese.

Átmegy vagy nem megy át?

Az egyelőre még tervezetként létező elképzelés végleges formájáról leghamarabb szeptember 12-én beszélhet Barroso, aki akkor tartja évértékelő beszédét. Az új szabályrendszer elfogadásához a 27 EU-tagország egyetértésére van szükség - a brüsszeli hivatalnokok abban bíznak, hogy az évet lezáró uniós csúcson megszülethet a megállapodás.

Az egységes bankfelügyelet felállítása a legmélyebb változás lesz a közös európai valuta létrehozása óta, ez lehet az első eleme annak az uniós hatalomkoncentrációnak, amely erősen hiányzott az immáron két éve húzódó adósságválság kezelése során. Enélkül nem lehet megadni a közös eurózónás biztonsági alapnak, a remélhetően hamarosan felálló, 500 milliárd euró tőkével rendelkező Európai Stabilitási Mechanizmusnak a jogot, hogy közvetlenül feltőkésítsen európai bankokat.

Huss, elszállhat a válság

Az ír és a spanyol államadósság azért ugrott tarthatatlan szintre, mert a két ország bankjai a pénzügyi válság előtt kialakult ingatlanboomban irracionális mértékben eladósodtak. Ha ennek rendbe tételéért az ESM - azaz az eurótagállamok közösen - vállalnák felelősséget, akkor a Dublin és Madrid óriási fizetési tehertől szabadulna meg.

A német kormány ugyanakkor egy puhább tervet támogat, amelyben csak az övezet legnagyobb 20-25 pénzintézete kerülne az ECB ellenőrzése alá. A nemzeti felügyeletek ebben az esetben is elmozdulnának a házmesterré válás irányába: feladatuk a kisebb bankok ügyeinek koordinálásává egyszerűsödne le. A német álláspont szerint nem lehet a teljes eurózónás bankrendszer áttekinteni Frankfurtból. Ezt az érvet sok ECB-tisztviselő is képviseli a Brüsszellel folytatott egyeztetéseken - állítják az FT forrásai -, ám Mario Draghi bankelnök állítólag a tágabb integráció híve.

Annyi a kis bankoknak

A német ellenállás egyik indoka, hogy szeretnék nemzeti ellenőrzés alatt tartani a politikai kapcsolathálózatokba szőtt tartományi takarékbankokat. Ezt azonban akár újabb érvként is fel lehet hozni a tágabb ellenőrzés mellett. Barroso állítólag éppen azért támogatja a 6000 ezer pénzintézet egy ernyő alá vonását, mert a piacok ennél kevesebbel nem érnék be, azaz nem fogadnák el, hogy a pénzügyi rendszer jelentős szelete továbbra is a nemzeti kormányok politikai szempontok alapján motivált befolyása alatt maradjon.

Vezető európai tisztviselők felhívják a figyelmet arra, hogy a jelenlegi bankválság éppen a nem rendszer szinten fontos - a határokon átnyúló tevékenységet folytató - bankoktól indult ki. Spanyolországban a tartományi takarékszövetkezetek - a caják - szálltak be az ingatlanpiac finanszírozásába olyan mélységben, amely miatt végül behajthatatlan követelések tömegét halmozták fel, és össze kellett vonni őket.

A vita megnehezítheti a pénzügyi unió következő nagy lépésének megtételét: az eurózóna egészére érvényes betétbiztosítási rendszer kiépítését. Ha csak a nagybankokat vonnák be az ECB ellenőrzése alá, így csak rájuk vonatkozna az övezet szintjén érvényes betét-visszafizetési garancia, akkor a betétesek kivonnák pénzüket a kisebb bankokból, hogy a nagyobbakban helyezzék tőkéjüket biztonsága - érvelnek az uniós döntés-előkészítésben részt vevő tisztviselők.