A levélben Schäuble a kötvénytulajdonosoktól "számszerűsített és jelentős hozzájárulást" várna a német további támogatás fejében.

Ennek megvalósítása érdekében a német pénzügyminiszter azt kéri az eurózónás pénzügyminiszterektől, hogy a június 20-diki találkozójukon adjanak egyértelmű felhatalmazást Görögországnak - és lehetőleg az IMF-nek - az állampapírtulajdonosok finanszírozási programban történő bevonására.

Kapcsolódó

Amennyiben az eurózóna nem jut megállapodásra a Görögországnak nyújtandó újabb hitelkeretől július közepére, akkor "az első, ellenőrzés alól kikerült államcsőd valós kockázatával szembesülhetünk az eurózónán belül" - fogalmazott levelében a német pénzügyminiszter.

Schäuble a görög csőd emlegetésével az Európai Központi Bankra (ECB) is nyomást akar gyakorolni - amely szintén kapott egy példányt a német álláspontról -, hiszen az ECB korábban hallani sem akart az adósság átütemezésének lehetőségéről attól való félelmében, hogy így a hitelminősítők megítélése, illetve a kockázati felárak megemelkedése miatt döl be az ország.

Berlin azonban szkeptikus az ECB érvelésével szemben, mondván a központi bank, amely a legnagyobb görög kötvénytulajdonos is, sokkal inkább a méglege és a megítélése miatt, mintsem a pénzügyi rendszer kockázatai miatt aggódik.

Az ECB azonban attól is tart, hogy Görögország kockázati megítélésének romlása más országokra is átterjed.

Nem kommentáltak a görögök

Az FT szerint a görög pénzügyminisztérium nem kívánta kommentálni Schäuble levelét. A kormány egyelőre kizárta a "puha" adósságprofil-átalakítást annak ellenére, hogy több szocialista képviselő az azonnali átstrukturálást sürgettte a csőd gazdaságra gyakorolt lehetséges hatásaitól függetlenül.

Görög bankárok és kötvénytulajdonosok azonban aggodalmukat fejezték ki. Egyikük szerint ez nem járható út. Megoldást jelenthet a likviditási problémákra, de a hosszú távú adósság fenntartható kezelésének problémáira nem. Ettől függetlenül továbbra is megmarad egy további "haircut" (az adósság abszolút csökkentése) kockázata. Egy másik FT által idézett vélemény szerint még egy, a kötvényesek beleegyezésével történő adósságátütemezést is hitelkockázati eseményként értékelhetnek a hitelminősítők, ami így az országot csődbe taszíthatja.

A hitelminősítőknél már csődöt jelent a javaslat

A fő hitelminősítő cégek - Standard & Poor's, Moody's, Fitch - azonban már jelezték, hogy a német megoldás az ő szemükben a csődöt jelentené. Az azonban kevésbé nyilvánvaló az FT szerint, hogy ez mit is jelentene a CDS-felárak viszonylatában, itt ugyanis más típusú piaci  események indítják be a mechanizmust.

A német pénzügyminiszter levelére a heves piaci reakciók elmaradtak végül, miután ezt a befektetők a már régóta sejtett álláspont hivatalos megerősítéseként értelmezték.

Schäuble levele azonban azért határozottan kijelentette, hogy Berlin a magánhitelezőktől a "szimpla bécsi kezdeményezésen" túlmutató részvételt is elvárja, vagyis, hogy önkéntes nyilatkozatban vállalják, hogy a kötvényektől nem válnak meg, vagy a már kifutók helyett újakat vesznek. Ehelyett Németország azt szeretné, ha Görögország egy úgynevezett "kötvény swap"-ot kezdeményezne, amelynek keretében a még le nem járt görög szuverén kötvények futamidejét 7 évvel meghosszabbítanák.