A hét talán legnagyobb eseménye a davosi Világgazdasági Fórum volt. A klímaügyi aktivisták már a rendezvény kezdete előtt kritizálták az eseményre magángéppel utazó, majd a klímaválság miatt kesergő politikai és üzleti elitet. Az egyre aggasztóbb klímaügyi helyzetről beszélt António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkára és Greta Thunberg svéd klímaaktivista is.

Olaf Scholz német kancellár davosi beszédében azzal büszkélkedett, milyen gyorsan és hatékonyan tudott más források felé fordulni az addig orosz gáztól jelentős mértékben függő Németország az ukrajnai háború kirobbanását követően. Megjegyezte ugyanakkor, most nagyon oda kell majd figyelni, hogy ne alakuljon ki ismét olyan szintű függés, mint korábban.

Kínai hullámvasút

Liu He kínai miniszterelnök-helyettes a Világgazdasági Fórumon igencsak optimistán nyilatkozott az ország GDP-növekedési kilátásait illetően, de pozitív várakozásait indokoltnak látták a cégvezetők és elemzők is. A többség arról beszélt, hogy a kínai nyitás hatására javultak a globális gazdasági kilátások is. Ugyanakkor persze nem kérdéses az sem, hogy Kína számára hatalmas próbatételt jelent majd, hogy meg tudja-e ugrani a saját maga és az elemzők által magasra helyezett lécet.

A kínai kormány a pozitív meglepetést jelentő gazdasági eredmények mellé rossz hírt is kapott: bár évek óta azon fáradoznak, hogy több gyermek vállalására ösztönözze az embereket, és elhárítsa az elöregedő népesség okozta fenyegető demográfiai válságot, ám az ország lakossága 60 év óta először csökkent.

A háború még mindig kulcstéma

Ukrajna mindeközben arra használta fel küldöttségének davosi jelenlétét, hogy minél több befektetőt meggyőzzenek arról, hogy érdemes már most támogatni az ország újjáépítését.

Az orosz támadások azonban még korántsem értek véget, hétfő reggel például Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlata borzolta a kedélyeket. A megmozdulás hatására hangsúlyosabbak lettek a kijevi és nyugati félelmek, miszerint  Moszkva szövetségesét felhasználva újabb szárazföldi offenzívát indíthat Ukrajnában.

Annak mindenesetre örülhetett a háború sújtotta ország, hogy Európai Unió kedden elküldte az első 3 milliárd eurós segélyrészletet abból a 18 milliárd euróból, amelyet még tavaly decemberben ígért Kijevnek.

Másnap azonban tragikus esemény történt: több gyermek mellett az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij, helyettese, valamint egy ukrán államtitkár is életét vesztette a brovari helikopterszerencsétlenségben, Kijev közelében.

Inflációs eredmények, brexit újratöltve

Németországban éves szinten lassult az infláció decemberben, míg havi összevetésben gyorsult a fogyasztói árak csökkenése – derült ki a német szövetségi statisztikai hivatal kedden közzétett adataiból.

Lassuló áremelkedésnek a britek is örülhettek, ám csak visszafogottan, ugyanis még így is 10 százalék felett, négy évtizedes rekordja közelében járt decemberben az éves infláció az Egyesült Királyságban.

Rishi Sunak brit miniszterelnöknek ráadásul az is komoly fejfájást okoz, mi legyen az év végén hatályukat vesztő, a brexit miatt a brit törvényrendszerbe változtatás nélkül beillesztett uniós törvények sorsa. A kormányfő szerint felül kell vizsgálni őket, és decemberre kidolgozni az azokat pótló rendeleteket. A környezetvédelmi szervezetek és az ellenzéki Munkáspárt hőzöngése mellett azonban még saját pártján belül is lázadnak a tervei ellen.

Sunaknál persze még nagyobb problémával küzd Joe Biden amerikai elnök az adósságplafon elérése miatt, de Emmanuel Macron sincs könnyű helyzetben: a francia elnök szerint elkerülhetetlen a nyugdíjkorhatár emelése, ám a lakosság országos sztrájkokkal üzente meg neki, a reformterveiről hallani sem akarnak.