Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyelőre még tart az európai jegybank, az ECB kötvényvásárlási programja, amelynek keretében havi szinten 60 milliárd euró értékben vásárolnak eurózónás kötvényeket, a piaci szereplők azonban már is attól tartanak, mi történik majd, ha vége szakad ennek a pénzesőnek. A vásárlások ütemének csökkenéséről , esetleg megszüntetéséről egyelőre nem nyilatkozott egyértelműen Mario Draghi, a jegybank elnöke.

Érthető, hogy a befektetők árgus szemekkel figyelik az ECB minden mozzanatát, hiszen az ECB vásárlásai nagyban hozzájárultak az elmúlt években ahhoz, hogy ne csak a német államkötvények, de a Németországnál rosszabb gazdasági helyzetben lévő országok, Olaszország, Portugália, esetleg Spanyolország kötvényhozamai is a mélyben maradjanak.

Nem jönne a világvége?

Azonban egy új kalkuláció szerint akkor sem kellene világvégétől tartani a európai pénzügyi rendszerben, ha az ECB hirtelen a vásárlások azonnali megszüntetése mellett döntene - derül ki a Bloomberg tudósításából. Marion Amiot, az Oxford Economics vezető európai közgazdásza ugyanis kiszámolta, milyen hatásai lennének az euró árfolyamára és az állampapírhozamokra, ha a jegybank csökkentené a vásárlásait. Emellett azt is megnézte, hogy mi lenne, ha az ECB elkezdené csökkenteni a jegybank mérlegfőösszegét.

Kicsit érthetőbben: az ECB az elmúlt években a folyamatos vásárlásaival elképesztően felduzzasztotta mérlegfőösszegét, amely jelenleg történelmi csúcson, 2300 milliárd euró felett áll (eközben persze a Fed és a japán jegybank mérlegfőösszege is csúcsra járt a monetáris lazítás következtében). Ha az ECB úgy ítéli meg, hogy csökkenti a havi vásárlások ütemét a jelenlegi 60 milliárd euróról, attól a mérlegfőösszege nem csökken, hiszen a lejáró államkötvényeket újra befekteti a piacon, sőt, ha nem áll le teljesen, az csak lassabb ütemben nő. Ha azonban az ECB a mellett döntene, hogy le is építi mérlegét, akkor nem csak hogy nem vásárolna tovább, de a lejáró állampapírokat sem fektetné be újra a piacon.

Az Oxford Economics szakértője szerint ez utóbbinak sokkal drasztikusabb hatása lenne a kamatokra és az euró árfolyamára, mint a vásárlások ütemének egyszerű mérséklése. Modellje szerint, ha az ECB 20 milliárd euróval csökkentené a havi vásárlások ütemét, akkor az mindössze 0,2 bázisponttal (0,002 százalékkal) emelné a német államkötvények hozamát öt hónapos időtávon, az euró árfolyamát pedig 0,04 százalékkal erősítené két hónapos időtávon. Ez még akkor sem tűnik soknak, ha a perifériás kötvényeknél nyilván ennél nagyobb lehetne a hatás, ráadásul a csökkenés hatása néhány hónap alatt elenyészne.

Ezzel szemben Amiot számításai szerint az ECB mérlegfőösszegének csökkentése 20 milliárd euróval rövidtávon ugyan hasonló hatással járna, azonban az idő múlásával a hatás nem múlna el, hanem fokozatosan felerősödne és megmaradna. Ráadásul szerinte minden további csökkentés hatása folyamatosan összeadódna az idők előrehaladtával, míg a vásárlások csökkentésénél ez nem mondható el.

Felesleges aggódni

A szakember ebből a számításból kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy teljesen felesleges azon aggódni, vajon csökkenti-e és mennyivel az ECB a kötvényvásárlások havi ütemét. Az ECB programjából összességében ugyanis annak van nagyobb hatása, hogy a jegybank mérlegfőösszege nőtt, s nem pedig a közvetlen vásárlásoknak. Az előbbi hatás pedig változatlanul fennmarad, s mindaddig, amíg a befektetők ezzel tisztában vannak, az továbbra is lefelé nyomja majd a kötvényhozamokat és gyengébb szinten tartja az euró árfolyamát.

Szerinte egyébként a mérlegfőösszeg növekedésének hatása ("állományhatás") összességében 30-40 bázisponttal nyomta le a német államkötvények hozamát, az eurót pedig 7-10 százalékkal gyengítette. Amiot szerint egyébként az ECB a mostani várakozások alapján 2025-ig nem kezdi el csökkenteni mérlegfőösszegét, s addig megmarad a program hozamcsökkentő hatása.