Hitelfelvevők, vigyázzatok! – így összegezhető az az üzenet, amelyet mostanában intéz a piacokhoz a világ három legnagyobb jegybankja, az Európai Központi Bank (ECB), az amerikai Federal Reserve (Fed) és a Bank of Japan (BoJ). A főként a magas olajár okozta infláció miatt a három nagy gazdaságban a zéróhoz közeli szinten vannak a reálkamatok, s a gyorsuló pénzromlással szembesülve a jegybankárok az utóbbi időben kórusban figyelmeztetnek az árstabilitási kockázatokra. A Reuters elemzése szerint a hármak azt is meg akarják akadályozni, hogy az infláció erősödése beépüljön a piacok, a vállalatok és a fogyasztók hosszú távú várakozásaiba. Elemzők szerint az ECB, a Fed és a BoJ megnyilatkozásai alapján a befektetőknek és a hitelfelvevőknek számolniuk kell azzal, hogy a következő hat–kilenc hónapban tetemes likviditás-visszavonás következik be a piacokon. A három jegybank persze nincs azonos helyzetben, tekintettel a gazdaságok eltérő állapotára. Az ECB immár 28 hónapja 2 százalékon tartja a valutauniós alapkamatot, s elemzők úgy vélik, hogy a következő három–hat hónapban még nem lesz emelés, mert egy ilyen lépés ártana az amúgy is gyengélkedő gazdaságnak. Tény mindazonáltal, hogy a kormányzótanács múlt csütörtöki ülésén Jean-Claude Trichet elnök példátlanul határozottan figyelmeztetett az inflációs kockázatokra. Az eurózóna tizenkéthavi inflációja szeptemberben 2,5 százalékra nőtt az augusztusi 2,3-ról, s bár Trichet továbbra is megfelelőnek minősítette a kamatszintet, hozzátette, hogy a tanács tárgyalt egy esetleges emelés előnyeiről és hátrányairól. A Fed tavaly június óta tizenegyszer hajtott végre 25 bázispontos emelést, és bár nyáron sok elemző azt valószínűsítette, hogy véget ér a sorozat, ma szinte mindenki a 3,75 százalékos szövetségi alapkamat további emelkedésére számít. Csak a múlt héten négy magas rangú Fed-tisztviselő tett olyan nyilatkozatot, amelyből újabb hiteldrágításra lehet következtetni. A piacok most úgy látják, hogy a kamatgörbe 5 százalékon fog tetőzni. A BoJ négy éve gyakorlatilag zéró kamatot alkalmaz és növeli a likviditást a bankrendszerben, de ahogyan a gazdaság végre kezd élénkülni és kikerülni a deflációs spirálból, ezen minden bizonnyal változtatni fog. Az igazgatótanács tagjai közül az elmúlt hetekben többen is utaltak arra, hogy véget ér az úgynevezett kvantitatív könnyítés politikája.