Magyarország 2004-es uniós csatlakozását követően sok fiatal próbált külföldön szerencsét. A legkedveltebb célországok Írország, Nagy Britannia, Spanyolország, valamint Ausztria és Németország voltak, a munkaerő szabad áramlása elé azonban komoly gátat szabott a gazdasági világválság miatt aggasztó mértékű zsugorodásnak indult munkaerőpiac. Váradi Rita, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal főosztályának munkaerő felméréssel foglalkozó munkatársa a Napi megkeresésére elmondta: a statisztikai hivatal kutatásai alátámasztják a tendenciát, miszerint jelen helyzetben egyre kevésbé érdemes külföldi munkakereséssel próbálkozni.

Egyre többen kénytelenek állásuk, sőt munkahelyük megszűnése miatt hazatérni Magyarországra. A KSH szakértője szerint a munkavállaló fiatalok először Írországból tértek haza, azt követően, hogy az országot sújtó recesszió meglepően gyorsan mélyült, a munkanélküliségi ráta pedig jelentősen megugrott. Írországban az össznépességet érintő állástalanság jelenleg 13 százalékot tesz ki, de ez az arány a fiatal lakosság (16- 24 éves korosztály) körében 27, 6 százalék, azaz az állást kereső fiatalok több mint negyede nem kap munkát.

A helyzet Angliában sem kedvezőbb, a fiatalok körében a munkanélküliség közel 20 százalékos, és az ország rossz gazdasági helyzete miatt ez az arány a közeljövőben akár tovább is emelkedhet.

Spanyolország, mely korábban szintén kedvelt célpontja volt a fiatal magyar munkavállalóknak, most szintén súlyos gondokkal küzd. Az Eurostat legfrissebb közleménye szerint a dél-európai országban a 16-24 éves korosztályban jelenleg a munkát keresők megdöbbentően magas, közel 41 százaléka nem talál állást.

A rossz helyzet ellenére némi bizakodásra adhat okot, hogy magyar munkavállalási szempontból szintén kedvelt Németország és Ausztria gazdasági helyzete egyre stabilabb, már láthatóak a válságból való kilábalás biztos jelei, a munkanélküliek száma pedig folyamatosan csökken. Ausztriában és Németországon a fiatalok körében a munkanélküliség egyaránt 10 százalék körül mozog.

Munkavállalási szempontból ideális lehetne továbbá Hollandia, Luxemburg és a skandináv országok is, itt azonban bár a bérek igen magasak, de a megélhetés is igen drága, így egyelőre nem számítanak kedvelt célpontnak a magyar álláskeresők számára.

A KSH által múlt csütörtökön közzétett, a munkaerőpiac helyzetét vizsgáló jelentés szerint a fiatal munkavállalók helyzete Magyarországon sem tekinthető túlzottan bíztatónak, így a külföldről hazatérni kényszerülök itthon sem számíthatnak kedvező ajánlatokra. A munkanélküliségi ráta a 16-25 éves korosztályban 2008 és 2009 szeptembere között 20 százalékról 25,2 százalékra emelkedett, a tanulmány szerint jelenleg közel 86 000 álláskereső fiatal nem talál munkát. Közülük 45 000-en számítanak pályakezdőnek.

Itthon a szűkös munkalehetőségek mellett azonban a jelentkezőknek azzal is szembe kell nézniük, hogy a munkáltatók csak igen alacsony béreket ajánlanak számukra. Tovább nehezíti az álláskeresők helyzetét az is, hogy a fiatalokat jellemzően csak határozott idejű szerződéssel alkalmazzák és gyakori a néhány hónapon belüli indoklás nélküli felmondás is.

A statisztikai hivatal felméréséből egyúttal az is megfigyelhető, hogy a korábban munkaerő felvevőpiacnak számító nyugat- és közép-dunántúli térségben is jelentősen visszaesett a munkalehetőségek száma a válság hatására, így az ott munkát vállalni kívánok sem számíthatnak kedvező ajánlatokra.

Bár az elemzők a magyar munkanélküliségi adatok alakulásban továbbra sem várnak jelentős javulást, de egyes nyugat-európai országokban már megfigyelhetők a talpra állás jelei és ezzel együtt az újabb munkahelyek teremtésének lehetősége is.

Vladimir Spidla, az unió munkaügyi biztosa a jelenlegi, igen kedvezőtlen eurózónás munkaerő-piaci adatok ellenére továbbra is a munkaerő szabad áramlásának támogatásában látja a megoldást a helyzetre, így reménykedhetünk, hogy a közeljövőben ismét kedvező feltételek mellett vállalhatunk munkát az uniós tagországokban.
QP | Quality Placement