Az EU elnöke Brüsszelben jelentette be a megállapodást, de részletekről egyelőre nem nyilatkozott.


Korábban a Reutersnek meg nem nevezett hivatalos források egy az Európai Központi Bank (ECB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakmai tudására alapozott segítségről beszéltek, de hangsúlyozták, hogy a pénzügyi segítség nem az IMF pénzéből áll majd.


A Reuters szerint a mentőcsomag részleteit jövő hét keddig véglegesítik.

A görög kormány nem kért semmilyen pénzügyi támogatást - ez az utolsó, egyben a legfontosabb mondat abban a közleményben, amelyben az Európai Unió csütörtöki csúcstalálkozójának résztvevői összefoglalták, miként kivánják megoldani a lassan az unió válságává terebélyesedő görög kérdést. A lényeg a csúcs előtt, azon a találkozón dőlt el, amelyen Georgiosz Papandreu görög miniszterelnök, Nicolas Sarkozy francia államfő, Angela Merkel német kancellár és Herman Van Rompuy, az EU most debütáló elnöke vett részt (egyes források szerint beszállt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is). A közlemény azt hangsúlyozza, hogy az EU vezetői teljes mértékben támogatják a görög kormány erőfeszítéseit, beleértve hogy további intézkedésekkel érjék el a stabilitási programban rögzített célokat, főleg azt, hogy az idén 4 százalékponttal leszorítsák a tavaly 12,7 százalékos GDP-arányos költségvetési deficitet.

A következő mondattal már tovább is passzolták a csúcsvezetők a "forró krumplit", kijelentve, hogy a pénzügyminiszterek jövő keddi tanácskozásán részletezik, milyen lépéseket javasolnak Görögországnak az Európai Bizottság javaslataira, illetve Athén intézkedéseire alapozva. A bizottság figyelemmel kíséri majd ezek alkalmazását és szükség esetén további lépéseket is javasol az IMF tapasztalataira támaszkodva - az első helyzetértékelés márciusban lesz. Ebből a piacok és az elemzők annyit megérthettek, hogy az unió nem akar IMF-mentőakciót a görög ügyben, ezen túlmenően legfeljebb azt kezdhették analizálni, amit a közleményt felolvasó Rompuy a vége felé kiemelt. Az eurózóna tagjai határozott és összehangolt cselekvésbe fognak szükség esetén, hogy megvédjék az eurózóna egészének pénzügyi stabilitását - ez jelentheti azt is, hogy ha kell, megvédik a bajba került euróországokat a közösség egészének megmentése érdekében, de azt is, hogy bármi áron rákényszerítik a tévelygőket a fiskális paraméterek betartására.

A piacok ennél több fogódzót vártak ahhoz, hogy lássák, mit tesz az unió, ha a költségvetési gondokkal küszködő euróországokat - Görögország mellett például Portugáliát és Spanyolországot - ezután sem kímélik a spekulációs hullámok. Megnyugtatóbb lehetett, amit egy névtelenséget kérő EU-tisztviselő árult el a hírügynökségeknek: az eurózóna vezetői megvitatják, milyen hitelnyújtási lehetőséget lehet létrehozni Görögország számára, ehhez az egyes tagországok gazdaságuk nagyságával arányosan járulnának hozzá. Egy európai kötvény kibocsátásának az ideje még nem érkezett el - tette hozzá. Egy magas rangú német kormányzati illetékes mást is elárult a Reutersnek: eszerint a német kormánypártok már dolgoznak egy olyan terven, amelynek értelmében az állami tulajdonú fejlesztési bank, a KfW bonyolítaná le a piaci segítségnyújtást, akár úgy, hogy saját kötvényt bocsát ki, és annak bevételéből görög kötvényeket vesz, akár úgy, hogy garanciát nyújt más német bankoknak görög kötvények vásárlására.