Ivo Bozics, Zágráb karácsonyi piacán csecsebecséket árusító standos hozzászokott a többféle valuta kezeléséhez, és úgy véli, hogy az átállás zökkenőmentesen fog menni. "Ha az ember turistákkal foglalkozik, akkor minden bizonnyal több pénznem van a fejében. Több pénznemben is vannak bankszámláim, és azt hiszem, jövőre össze fogom vonni őket. Néhány cuccomat amúgy is euróért vettem" - mondta a kereskedő, akinek kínálatában színes jelmezes bábok, karácsonyi mintás hűtőmágnesek és kézzel készített ékszerek is vannak.

A közgazdászok szerint a kunáról való átállás előnyökkel jár, mivel Horvátország külkereskedelmének több mint fele, közvetlen külföldi befektetéseinek kétharmada és turistáinak mintegy 70 százaléka a közös valutaövezetre támaszkodik.

Az európai egységnek is szimbolikus lökést adna, miközben Oroszország megpróbálja megzavarni az EU ukrajnai háborújával szembeni ellenállását. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke „az euróövezet bizalmi szavazatának” nevezte a csatlakozást, és azt mondta, hogy Horvátország számára előnyös lesz az euró pajzsa.

Az euró bevezetése bizonyos szempontból természetes lépés egy olyan ország számára, ahol a közös valuta már most is a teljes bankbetétállomány felét és a teljes hitelállomány 60 százalékát teszi ki – többet, mint bármelyik euróövezeten kívüli országban.

„Horvátország az az ország, amely a legtöbbet profitálna az euróövezetbe való belépésből, mivel megszűnne a devizakockázat, ami eddig nálunk volt a legmagasabb” – mondta Boris Vujcsics, a horvát központi bank vezetője.

„Ha a valutád leértékelődik az euróval szemben, az azt jelenti, hogy nagyobb lett az adósságod” – mondta Vujcsics a Financial Timesnak adott interjúban. Horvátországnak 27 milliárd eurónyi devizatartaléka – bruttó hazai termékének 40 százaléka van ennek fedezésére.

Az euró igazi ereje válsághelyzetben mutatkozik meg

Vujcsics hangsúlyozta, hogy az euró előnyei leginkább válság idején mutatkoznak meg, rámutatva a magyar forintra, a lengyel zlotyra és a cseh koronára nehezedő eladási nyomásra. "Be kellett avatkozniuk és sokat kellett emelniük a kamatlábakat, és a 10 éves államkötvényeik hozama most 5-8,5 százalékos" - mutatott rá a bankvezető.

Ezzel szemben Horvátország 10 éves kötvényhozama 3,5 százalék körül volt, ami alacsonyabb, mint Olaszországé és Görögországé, és éppen csak meghaladja Spanyolországét, annak ellenére, hogy Horvátország még nem csatlakozott az euróhoz.

A hitelesség hatása hatalmas

– jegyezte meg Vujcsics, aki januártól már szavazhat az EKB politikai döntéseiről, miután eddig megfigyelőként vett részt az üléseken.

Vujcsics felidézte, hogy az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején hogyan szabadultak el az árak a volt Jugoszláviában, majd Horvátországban az irányítás alól. „Láttam a fenevadat, és tudom, hogyan viselkedik, ha nem fékezzük meg a megfelelő módon a megfelelő pillanatban” – mondta.

Az átallás komoly logisztikai kihívást is jelent mindenkinek

Elismerte annak kockázatát, hogy a horvát fogyasztók az euró bevezetését okolják a magas inflációért, amely a múlt hónapban elérte a 13,5 százalékot. Pedig az eurót bevezető országok átlagosan csak 0,2-0,4 százalékpontos inflációnövekedést tapasztaltak, bár alacsonyabb árnövekedési időszakokban. Az árképzés átláthatóságának javítása érdekében a horvátországi boltoknak szeptember óta az áruk árát kunában és euróban is fel kell tüntetniük, és ez 2023 végéig így is marad. A vállalkozásokat pénzbírsággal fenyegették meg, ha az átállást kihasználva áremelést hajtanak végre.

Az átadásra egy olyan időszakban kerül sor, amikor az infláció már most is magas, így a kiinduló helyzet az, hogy a horvát fogyasztók nagyon árérzékenyek

– mondta Michal Senczuk, az egyik vezető horvátországi élelmiszerlánc, a Studenac vezérigazgatója. Az átállás logisztikai kihívást jelentett a kiskereskedők és a hatóságok számára egyaránt. A Studenacnak 5 millió új árcédulát kellett kinyomtatnia és kihelyeznie, míg munkatársainak el kellett magyarázniuk a megzavart vásárlóknak, hogy január 1-jéig nem tudnak eurót elfogadni, utána pedig két hétig mindkét pénznemet párhuzamosan használják.

Senczuk azt jósolta, hogy az euró bevezetése a turizmus fellendítése mellett Horvátországot vonzóbbá teszi a külföldi vásárlók számára, akik második otthont keresnek, akár a nyári vakációra, akár az enyhébb tél miatt. A központi bank eközben a hadsereget vonta be, hogy tárolja és őrizze a kuna érmék mintegy 40 százalékát, amelyet várhatóan euróra váltanak majd. „Ez majdnem az Eiffel-torony súlya, amit három év múlva fémként fogunk értékesíteni” – mondta Vujcsics.