Az EU-csúcs csütörtöki ülésén azután, hogy az uniós állam- és kormányfők szokás szerint először Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével egyeztettek és Bojko Boriszov, az EU soros elnökségét betöltő Bulgária kormányfője tájékoztatást adott a korábbi döntések végrehajtásáról, megvitatták egyebek mellett az EU és a NATO közötti együttműködés jövőjét Jens Stoltenberggel, az észak-atlanti szövetség főtitkárával. Majd olyan témák kerültek napirendre a délután, mint a munkahely-teremtés, a gazdasági növekedés, a versenyképesség, a kereskedelempolitika, az innováció, a digitális agenda, a 2021-2027-es költségvetési ciklus kérdései, valamint a lelőtt MH-17-es maláj gép és az EU bővítése.

A most zajló csúcs vélhetően legfajsúlyosabb témája, a migráció csak az esti munkavacsorán került volna elő, miután a többi témáról az uniós vezetők egy zárónyilatkozatot fogadtak volna el. Ehhez képest az Európai Tanács sajtószolgálata bejelentette, hogy a zárónyilatkozatot csütörtökön mégsem fogadják el, mert "egy tagállam" arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden napirendről egyben döntsenek.

Ez az "egy tagállam" az ülésről érkező hírek szerint pedig nem más, mint Olaszország. A korábban a migrációügyi nyilatkozat megvétózásával fenyegető Giuseppe Conte olasz kormányfő (képünkön) ugyanis diplomáciai források szerint úgy döntött, hogy amíg a migráció ügyében nem születik Róma számára is kielégítő megállapodás, addig nem hagyja jóvá a többi zárónyilatkozatot sem.

Egy neve elhallgatását kérő illetékes a helyszínen újságíróknak azt mondta, Conte az európai szolidaritás világos és gyakorlati megnyilvánulását várja a többi tagállamtól.

Conte a csúcs előtt kijelentette: Olaszország megoldási javaslatokkal érkezett a csúcsra, amelyek észszerűek és teljes mértékben megfelelnek az uniós alapértékek szellemének. "Olaszországnak nem szavakra, hanem tettekre van szüksége" - fogalmazott a politikus.

Hosszú lesz az éjszaka

Ezek alapján szinte végeláthatatlan ülésre lehet számítani, hiszen a napirenden szerepelt még a migráció előtt Theresa May brit miniszterelnök tájékoztatása az Egyesült Királyság uniós kilépési folyamatának legfrissebb fejleményeiről, illetve Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár beszámolója a minszki megállapodások végrehajtásának állásáról, illetve az ukrajnai orosz beavatkozás miatt elrendelt uniós szankciók meghosszabbításának kérdése is.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán azt mondta: javaslatot fog tenni a Földközi-tengerből kimentett bevándorlók biztonságos elhelyezésére és menedékkérelmük elbírálására Európán kívül létrehozandó központok felállítására, valamint arra, hogy a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési keretben különítsenek el megfelelő forrásokat az illegális bevándorlás elleni küzdelemre, és fokozzák az együttműködést a migrációs származási és tranzitországokkal.

A csúcs előtti nyilatkozatokból úgy tűnt, hogy a hangsúly a külső határok védelmének szigorítására helyeződött, az uniós menekültkvóták ügye pedig gyakorlatilag lekerült a napirendről. A vita mára politikai dimenzióba került át, miután az érkezők száma a 2015-ös tetőponthoz képest rendkívül alacsony szintre esett, viszont közben több tagállamban - például Olaszországban, Németországban - ez a téma erőteljesebb hangsúlyt kapott a politikai retorikában. A német kormánykoalíción belül emiatt kialakult vita pedig szintén fokozza a téma érzékenységét.


Macron tárgyalt a V4-ekkel is

Csütörtökön Emmanuel Macron francia államfő tárgyalt a visegrádi országok vezetőivel is. A soros elnöki tisztséget betöltő Orbán Viktor miniszterelnök szervezésében fogadták a V4-ek a francia elnököt. A tárgyalás részleteit ismerő források szerint a mintegy 45 perces eszmecsere csillapította a migrációs nyomás miatt Franciaország és a visegrádiak között korábban kialakult feszültséget. Macron osztotta a V4-ek azon álláspontját, hogy az uniós jogszabályoknak megfelelően a fő felelősséget azoknak a tagországoknak kell viselniük, amelyekben a bevándorlókat először regisztrálták - írta az MTI.

Macron kijelentette: nem akar semmiféle kvótarendszert ráerőltetni egyetlen tagországra sem, és nem kíván időt fecsérelni a menekültek kötelező elosztásáról folytatott vitákra. Ugyanakkor egyetlen tagországnak sem szabad azt gondolnia, hogy nem érintik a migrációs ügyek, ugyanis a migráció kezelésére irányuló megoldások kizárólag közös erőfeszítések révén lehetnek sikeresek.

A nevük elhallgatását kérő cseh források szerint Macron hangsúlyozta, olyan ügyekről kíván tárgyalni, amelyekben egyetértés mutatkozik, ezek között szerepel az unió külső határainak védelme is. A V4-ek és Franciaország vezetői szakértői szinten további egyeztetések folytatásáról állapodtak meg - írta az MTI.

Szabó Zsuzsa, Brüsszel

Képünk forrása: AFP.