Sanna Marin finn miniszterelnök bizonyára nem véletlenül azon a héten állt elő a munkaidő jelentős rövidítésének javaslatával (hatórás munkanap négynapos munkahéttel), amelyen az emberek a világ minden táján első teljes munkahetüket kezdik a sok karácsonyi és újévi munkaszüneti nap után - írja a CNBC. A 34 éves kormányfő szerint ezzel a változtatással a munkavégzés következő minőségi szintjére léphetnének az emberek, a növekvő szabadidőt családjukkal tölthetnék, hobbijaiknak szentelhetnék és más olyan tevékenységeket végezhetnének, ami a kultúra, a művelődés fogalomkörébe tartozik.

A munkavégzés új minőségi szintjével arra utalhatott, hogy a 19. századi ipari forradalom óta folyamatosan csökken a munkával töltött idő - emlékeztetett a Guardian. Például az Egyesült Királyságban 1919-ben csökkentették heti 54 óráról 48 órára, azaz hatszor nyolc órára a munkaidőt, ám a termelékenység egyáltalán nem csökkent. Az amerikai Kellogg's gabonafeldolgozó cég sikeresen alkalmazott hatórás munkanapot a 20. század közepén, csak azért hagytak fel vele, mert a menedzsment azt akarta, hogy a cégnél a foglalkoztatás igazodjon az USA-ban érvényben lévő általános szabályokhoz.

Kapcsolódó

Számos kísérlet

Daniel Hannan brit tory képviselő ugyan valószínűleg sok hozzá hasonló konzervatív ember véleményét fogalmazta meg, amikor bolondságnak minősítette a finn kormányfő felvetését - ahogy fogalmazott: ő is el tudná végezni a munkáját négy nap alatt, de nem akarja -, ám Finnországban évtizedek óta napirenden van a rugalmas munkaidő lehetősége. Az akkori kormány már 1996-ban bevezette azt a lehetőséget, hogy a munkavállalók maximum három órával előbb vagy később kezdjék vagy fejezzék be a munkájukat, mint amit a munkaadójuk meghatároz.

És a finnek messze nincsenek egyedül. A szomszédos Svédországban, Göteborgban 2015-ben tesztelték a hatórás munkanapot a város alkalmazásában álló nővérek egy csoportja számára. Az érintettek jobb közérzettel végezték a munkájukat, ám a városnak fel kellett vennie további tucatnyi nővért, hogy a kieső munkaidőben is legyen, aki elvégzi a munkát. Franciaországban 39-ről 35 órára csökkentették a munkaidőt 2000-ben, amin azóta is vitatkoznak, mert sokak szerint versenyhátrányt okoz a francia vállalatoknak.

A munkaidő csökkentését vizsgálja az MTA kutatói is

Lehetséges-e a munkaidő csökkentése -erre a kérdésre keresi a választ az MTA Lendület programjának támogatásával Antal Miklós humánökológus, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen alakít kutatócsoportot. A nemzetközi kutatócsoport vizsgálja majd egy németországi munkaidő-csökkentés jellegzetességeit és hatásait. Ott a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall kiküzdötte, hogy a tagjai heti 28 órára csökkenthessék a munkaidejüket. A kutatók ebben az esetben elsősorban arra kíváncsiak, hogy kik választják ezt a lehetőséget, illetve milyen hatása lesz mindennek. Emellett elemzik a munkaadók, a munkavállalók és az állam szerepét, különböző érdekeit és küzdelmeit. Az mta.hu-n publikált interjúból kiderül, hogy a kutatócsoport egyik fontos szerepe, hogy keresse a fogyasztói társadalom alternatíváját.

Ismert példák

Ismert példa a Microsoft Japan esete, amely a négynapos munkahetet tesztelte meglehetős sikerrel. A termelékenység, amelyet egyebek mellett az eladott termékek számával mértek, 40 százalékkal nőtt. Egy melbourne-i intézmény a hatórás munkanapot tesztelte hasonló tapasztalatokkal. A rövidebb idő arra szorította a munkavállalókat, hogy elhagyják haszontalan tevékenységeiket: nem írogattak feleslegesen e-maileket, lerövidítették a meetingeket, az ebédelést összekötötték munkamegbeszéléssel és felhagytak a kibercsatangolással, azaz a magáncélú internetes szörfözgetéssel.

Hozadéka a rövidített munkaidőnek, hogy csökkenti a szemetelést. Az alkalmazottak kevesebbet utaznak a munkahelyükre és vissza, több idejük jut főzésre, azaz kevesebbszer étkeznek a munkahelyek környékén lévő étkezőkben, kevesebb környezetszennyező csomagolásban szállított ételt rendelnek a munkahelyükre. A papírnyomtatás is drámainak csökken, végül az irodák kevesebb áramot fogyasztanak.

Persze, ahogy az a göteborgi példából is látható, ennek az éremnek is van másik oldala. A Wellcome Trust pénzügyi szolgáltató cégnél például azzal az indokkal hagytak fel a munkaidő-rövidítési kísérlettel, hogy túl bonyolult megszervezni. Például a back office-ben tevékenykedő informatikusoknak megnehezítette a munkáját. A főnökök sokszor attól tartanak, hogy a lerövidülő határidőket nehezebb teljesíteni, az alkalmazottak egy részét frusztrálja a megnövekedett munkaintenzitás.

Tetszene

A munkavállalók - szemben a bölcs tory képviselővel - díjaznák a rövidebb munkaidőt. A brit szakszervezeti szövetség (TUC) felmérése szerint az alkalmazottak 45 százaléka négynapos munkahetet akar. A Henley Business School egyik felméréséből az derült ki, hogy az munkavállalók 77 százaléka szerint javítaná az életminőségüket, ha egy héten csak négy napon át kellene helyt állniuk a munkahelyükön. A Microsoft Japan kísérletében részt vevők 92 százaléka azt mondta, hogy tetszett neki a négynapos munkahét - derült ki a vállalat felméréséből.

Richard Branson brit mágnás az egyik legismertebb szószólója a rövidített munkaidőnek. Szerinte a modern technológia lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb időt dolgozva se veszítsenek munkájuk hatékonyságából. Ennek szellemében vállalatbirodalmánál, a Virginnél számos munkakörben korlátlan idejű otthoni munkavégzési (home office) lehetőséget ajánlanak.