A nagy okostelefon gyártók az utóbbi időben kénytelenek voltak hozzászokni ahhoz, hogy a készülékeiből egyre kevesebb fogy a boltokban: az átlagfogyasztónak a két-három éves modellek is megfelelnek - derül ki a növekedés.hu portál elemző cikkéből. A kínai cégek viszont válságállónak bizonyultak, ezen belül az igazi nagy sikertörténet a Huawei-é volt.

Árbevételének több mint 10 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre (tavaly már többet áldozott erre a területre, mint a Facebook, az Apple vagy az Intel), aminek olyan készülékekkel tudott előrukkolni, amelyeket az európai fogyasztók is szívesen vásároltak. Globálisan megelőzték az Apple-t és a Samsung mögött ők lettek a második legnagyobb okostelefon-gyártók a világon. Nem is titkolt céljuk volt az első hely megszerzése.

QP | Quality Placement

Egy ideig úgy tűnt, hogy mobiltelefonokon túl az 5G-s távközlési rendszerek kiépítésében is a Huaweié lesz a kulcsszerep a világon, ám a Trump-adminiszteráció nemzetbiztonsági kockázatnak minősített a vele való együttműködést, amivel több fontos partnerétől, köztük a Google-tól is elvágták a céget. A kérdés azóta is megválaszolatlan: vajon az USA tényleg azért lépett, mert a Huawei biztonsági kockázatot jelent vagy csak a piacukat akarják védeni?

Bár a szankciók látszólag kedveznek az amerikai telekommunikációs iparnak, a Google most épp a tiltások felszámolásáért lobbizik Washingtonban. A keresőcég szerint az igazán nagy biztonsági kockázatot az jelenti majd, ha a Huawei telefonokon nem az amerikai cég szoftverei fognak futni. Persze a bojkottnak nyilván azért sem örülnek, mert az hosszútávon a Google bevételeit is jelentősen visszavetheti.

A Huaweinél eközben készítik saját fejlesztésű operációs rendszerüket, a HongMenget. Ez azonban nem minden: az európai fogyasztók hiányolhatják majd huaweies mobiljaikról a Youtube-ot, a Gmailt és a többi kedvelt alkalmazást.