Ha a világ hatékonyan akar harcolni a klímaváltozás ellen, akkor az évtized végéig meg kell triplázni a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket és a hektikus energiapiacot ellenőrzés alá kell vonni - állapította meg friss jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség.  A párizsi, az OECD égisze alatt működő független szervezet szerint a világon jelenleg nem fektetnek be eleget a jövőbeni energiaigény kielégítésére. Hiába emelkedik fokozatosan a tisztább energiaforrásokra történő átállásra fordított befektetések nagysága, ez még mindig messze nem elegendő ahhoz, hogy a jövőbeni növekvő keresletet megújuló energiaforrásokból fedezni lehessen.

Nagyon nagy szükség van arra, hogy a politikai döntéshozók részéről világos útmutatások érkezzenek, ha ugyanis az út mindössze csak jó szándékkal lesz kikövezve, akkor az utazás meglehetősen rázós lesz - írja a szervezet jelentése.

Kapcsolódó

Az IEA idén a szokásosnál hamarabb adta ki szokásos éves jelentését, hogy azzal megfelelően előkészítse a döntéshozatalt az ENSZ COP26 névre keresztelt klímaváltozással foglalkozó konferenciájára, amely egy hónap múlva esedékes - írja a Reuters. Szerintük a skóciai Glasgow-ban tartandó konferencia az első próbája lesz annak, hogy az országok hajlandók-e a 2015-ös Párizsi Egyezményben megfogalmazottaknál ambiciózusabb kötelezettségeket vállalni. Arra is jó lehetőség lehet a találkozó, hogy olyan félreérthetetlen jelzéseket adjon, amelyek meggyorsítják az átmenetet világszerte a tiszta energiák felé.

Nem ilyen fellendülés kellene

Az elmúlt hetekben az energia ára rekordszintekre ugrott az olaj és a gáz árának többéves csúcsra emelkedése következtében, s hiányt lehetett tapasztalni Európa és Ázsia energiaellátásában. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet eközben fellendült, miután az országok jelentős részében enyhítettek a koronavírus járvány terjedésének gátlása érdekében hozott korlátozó intézkedéseken. Az IEA szerint arra lenne szükség, hogy a megújuló energiaforrások, mint a nap, a szél, a víz és a bioenergia nagyobb részt kapjanak az energetikai beruházások járvány utáni fellendülésében.

Egyszerűen fenntarthatatlan az a gazdasági fellendülés, amelyet most tapasztalunk. A fosszilis energiahordozók iránti kereslet azok árával együtt nagyot nőtt, s ez fékezi a gazdasági növekedést - mondta az IEA igazgatója, Fatih Birol a jelentés kapcsán. Bár a megújulókba irányuló befektetések idén az összes energetikai beruházásra szánt összeg kétharmadát tették ki idén, azonban a szén és az olajfelhasználás jelentős emelkedése a történelem során mért második legnagyobb növekedést hozta a klímaváltozásért felelős széndioxid kibocsátásban.

Az Ügynökség szerint a gyorsabb energetikai átalakulás védhetné a fogyasztókat is a jövőben. Az átállás forgatókönyvei közül az ambiciózusabb, amely 2050 a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást tűzte ki célul 30 százalékkal kisebb áremelkedést jelentene a fogyasztóknak árupaci drágulás esetén, mint a legkevesebb csökkentéssel számoló forgatókönyv.

Mindezek ellenére a lépés hatalmas még, amit meg kéne tenni a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben foglalt cél megvalósítása érdekében. E szerint az átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius foknál meg kéne állítani az iparosítás előtti időkhöz képest. A fosszilis energiahordozók, a szén, a gáz és a kőolaj biztosították 2020a-ban még mindig a globális energiaellátás 80 százalékát, a megújuló energiaforrások ezzel szemben csak 12 százalékot.

A jelentés szerint az 1,5 fokos korlát betartásához az kellene, hogy az energiamixen belül a fosszilis források aránya 25 százalék alá csökkenjen a század közepére, a megújulóknak kéne adni a szükséges energia több, mint kétharmadát. Ha marad a jelenlegi ütem, akkor 2100-ra az átlaghőmérséklet emelkedése átlépi a 2,6 fokot.

Mindenképp tetőzik az olajkereslet, a kérdés, mikor

Az IEA jelentése eközben első ízben látja azt, hogy bármelyik forgatókönyv is valósul majd meg az energetikai átállásban, az olaj iránti kereslet mindenképpen tetőzni fog a jövőben. Az agresszív kibocsátáscsökkentést célzó pályán erre már egy évtizeden belül sor kerülhet, de a legkevésbé drasztikus változást vizionáló forgatókönyv megvalósulása esetén is a 2030-as évek közepén már csúcsra futhat az olajfogyasztás, igaz onnan csak lassan kezd majd el csökkenni.

A szervezet megerősítette véleményét, amelyet májusi jelentésében adott ki. E szerint az agresszív csökkentéssel számoló nettó zéró kibocsátás forgatókönyv megvalósulása esetén 2021 után már egyáltalán nem szükséges a kitermelésbe a meglévőkön kívül újabb gáz és olaj mezőket bevonni a kitermelésbe. Azonban ha a másik két, lassabb átállással számoló szcenárióban szükség van az újabb olajmezőkre is.