Az MNB monetáris tanácsa kedden az elemzői előrejelzésektől elmaradó mértékben, 15 bázisponttal 1,65 százalékra növelte az alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben 0,70-2,60 százalékra emelte.

Jason Tuvey, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza közölte: az elemzői közösség keddre is az MNB előző három lépéséhez hasonló, 30 bázispontos kamatemelést várt, nem utolsósorban azért, mert az augusztusban mért 12 havi infláció 4,9 százalék volt, vagyis meghaladta a magyar jegybank 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos tűrési célsávját. Emellett a magyar gazdaság figyelemreméltó növekedési teljesítményt nyújtott a második negyedévben, mindenekelőtt a koronavírus elleni oltási kampány gyorsasága és a járvány megfékezését célzó korlátozások széleskörű feloldása miatt.

Kapcsolódó

Az időközben ismertté vált jelzőszámok a harmadik negyedévre is erőteljes növekedési teljesítményt valószínűsítenek a magyar gazdaságban; erre vall például, hogy a feldolgozószektor aktivitását mérő beszerzésimenedzser-index (BMI) augusztusban kétévi csúcsra emelkedett - közölte Tuvey.

Az elemző megítélése szerint a keddi kamatdöntés utáni monetáris tanácsi közlemény hangvétele - mindenekelőtt az idei és a jövő évi inflációs előrejelzés növelése és a továbbra is felfelé ható inflációs kockázatok említése - egyértelműen keményebb alapállást tükrözött, mint a kamatemelés ütemének mérsékléséről hozott döntés.

A kedden történtekből következtethetően a Capital Economics valószínűleg helyesen ítélte meg a helyzetet, amikor kétségbe vonta, hogy az MNB még sokkal tovább kívánná vinni a monetáris szigorítási ciklust, amint olyan jelek mutatkoznak, hogy az infláció visszaindulhat a cél felé. Az elemzőcég - az eddigi kamatpálya-előrejelzését valamelyest visszafogva - azzal számol, hogy az MNB a következő három kamatdöntő ülésen egyenként 15 bázispontos emeléseket jelent be, és így 2,10 százalékra emelkedik a jegybanki alapkamat.

Hasonló előrejelzést adott a Morgan Stanley pénzügyi csoport: George Deyanov feltörekvő piacokkal foglalkozó főközgazdász szintén arra a megállapításra jutott, hogy az MNB monetáris tanácsa az előrejelzési konszenzusnál kisebb mértékű kamatemelés ellenére fenntartotta szigorú alapállást tükröző hangvételét. Ennek jelei között kiemelte, hogy a monetáris tanács 10 milliárd forinttal 40 milliárd forintra csökkentette a mennyiségi enyhítés heti célösszegét, emellett kilátásba helyezte a forintlikviditást nyújtó swapeszköz kivezetését.

A Morgan Stanley becslése szerint ez utóbbi intézkedés a következő tizenkét hónapban hozzávetőleg 1100 milliárd forintos likviditásszűkítést jelent majd.

Az elemzőcég az eddigi várakozását fenntartva 2,10 százalékig emelkedő MNB-alapkamattal számol még az idén, de az eddiginél kisebb, három lépésben egyenként 15 bázispontos kamatemelést valószínűsít.