Az üzletek egy része zárva maradt és hosszú sorok alakultak ki a benzinkutak előtt Chisinauban, Moldova fővárosában, miután az ország valutája elvesztette értéke negyedét az elmúlt szűk két hónapban a dollárral szemben, és tovább súlyosbodott az ország gazdasági és politika válsága - jelentette az AP. Dorin Dragutanu, a nemzeti bank elnöke azzal magyarázta a lej gyengülését, hogy tavaly három százalékkal csökkentek a valuta-hazautalások és zuhant az export is.

A moldovai lej 19 százalékkal gyengült 2014-ben - ezt fejelte meg az idei zuhanás. Az országnak nincs kormánya, a parlament egymás után szavaz az Európa-barát kabinetek felállításáról, ám ha március 9-ig nem születik döntés, akkor előrehozott választásokat kell kiírni - írta a Reuters.

Politikai válság

Az országot öt éven át Európa-barát vezetés irányította, majd ezt követően tavaly novemberben választásokat tartottak. Az emberek ekkor már láthatták az ukrán helyzet elfajulását, azt, hogy Moszkva nem tűri a volt szovjet tagköztársaságok közeledését az EU-hoz, mégis újra bizalmat szavaztak az Európa-párti politikai erőknek.

Kormányt azonban nem sikerült alakítani. A legújabb miniszterelnök-jelölt, Chiril Gaburici kijelentette, hogy kormánya legfőbb célja az lenne, hogy előkészítse Moldova és az EU társulási szerződésének aláírását. A megállapodást 2018-ban köthetnék meg.

Gazdasági válság

Moldova Európai egyik legszegényebb országa. Nem tagja az EU-nak - amely szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben -, ám ez nem tartotta vissza Moszkvát attól, hogy tudomására hozza az ország vezetésének: nem díjazza, hogy az Európai Unió irányába tájékozódik. Betiltották a borok, a zöldségek és a hús importját Moldovából, amivel keresztbe tettek az orosz exporttól függő gazdaságnak.

A Kreml azt is a moldovaiak tudomására hozta, hogy ha tovább közelednek Európa felé, akkor végképp elveszthetik az ellenőrzést az ország keleti sávja felett, ahol a főként orosz ajkú lakosság egy Csongrád megye nagyságú területen saját államot kiáltott ki Dnyeszter Menti Köztársaság néven. Magyarán úgy járhatnak, mint az ukránok, akik elvesztették az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet.

A politikai nyomást megfejelte az orosz rubel durva gyengülése, ami magával vitte a lejt is. A jegybank egymás után emelte alapkamatát - legutóbb kedden vitték fel 8,5 százalékról 13,5 százalékra -, és a nemzeti valuta árfolyamának védelmében 2015 eleje óta eladta külföldi devizatartalékai közel tizedét. A GDP, amely 2013-ban még 9,2 százalékkal nőtt becslések szerint tavaly két százalékkal zsugorodott. Nemrégiben három nagybankot kellett a jegybank felügyelete alá vonni, mert felmerült a gyanú, hogy pénzmosást folytatnak.