Nem tudott könnyen forrásokhoz jutni George Elliott üzletember, amikor tavaly októberben megalapította Naftilia Asset Management Ltd. névre keresztelt, pénzét kizárólag görög vállalatokba fektető hedge fundját - derül ki a Bloomberg tudósításából. A potenciális befektetőket először taszította a gondolat, hogy a mély válságban lévő országba vigyék a pénzüket, de Elliottnak van egy nagyon meggyőző szónoki kérdése.

Vajon fektetett-e be pénzt Oroszországban az 1998-as valutaválság idején, vagy Argentínában a tíz évvel ezelőtti államcsőd után, vagy az S&P-500 index cégeibe 2009 márciusát követően - amikor a mutató 13 éves mélypontra esett -, vagy az Apple-be Steve Jobb visszatérése idején, a kilencvenes évek második felében? - szegezi a kérdést a pénzüknek jó helyet kereső ügyfeleknek. Ha a válasz nem, az azt jelenti, hogy az illő kihagyta az elmúlt 20 év legjobb befektetési lehetőségeit.

Az angyal a részletekben rejlik

A szakember emellett kerüli a makrogazdasági helyzet elemzését, ehelyett inkább a konkrét vállalatok teljesítményét, a bennük rejlő lehetőséget mutatja be a befektetőknek, hogy rávezesse őket a bennük rejlő lehetőségekre. Végül nem mulasztja el felhívni a figyelmet arra, hogy a Naftilia majdnem egyedül van a piacon, ezért válogathat a lehetőségek közül.

Az alap tőkéjéről nem nyilatkozik a cégvezető, az ügyhöz közel álló források szerint 50 millió eurót sikerült összegereblyéznie. A befektetésekről szintén nem beszél a menedzser, csak annyit árul el, hogy kerülik a görög bankokat. A maximálisan kihelyezhető összeget 250 millió euróra teszi - a görög részvénypiac nagysága nagyjából ennyit tesz lehetővé. A tőzsdén jegyzett vállalatok háromnegyedének piaci értéke kisebb 50 millió eurónál.

Nem úgy van a'

A legtöbb elemző szerint nem korrekt Görögországot Argentínához hasonlítani, amelynek Mervas tőzsdeindexe 600 százalékkal erősödött 2001 vége óta, vagy az Apple-hez, amelyre 1997-ben 2,1 milliárd dolláros ajánlatot tett az Oracle, jelenlegi kapitalizációja viszont a 600 milliárd dollár ostromolja. A dél-európai ország ötödik éve recesszióban vergődik, munkanélküliségi rátája 22 százalék és jó eséllyel kiesik az eurózónából. Az athéni ASE tőzsdeindex 88 százalékot veszített értékéből 2007 vége óta.

Nem gyrossütőkben utaznak

A Naftilia tisztában van az óriási kockázattal, az első, legfontosabb lépés, amelyet ennek enyhítése érdekében tettek, az az, hogy forgalmuk legnagyobb részét külföldön elérő görög vállalatokra koncentrálnak, illetve olyanokra, amelyek részvényáruk alapján kívánatos felvásárlási célpontnak tekinthetők.

Kiindulópontunk az, hogy Görögország egy technikailag csődben lévő ország egy erős devizarendszerben. Ezért ha marad az euró, akkor brutálisan jó befektetési lehetőségeket ígér, természetesen jelentős kockázatvállalás árán - fejtegeti Elliott. Az sem lenne azonban tragédia a hedge fund nézőpontjából, ha görögöknek végül el kellene hagyniuk az eurózónát.

Költség drachmában, bevétel euróban

A Grexit ugyan katasztrofális csapást mérne a görög emberekre, ám a helyi vállalatok - feltéve persze, hogy alapvetően exportőrök - hasznot húzhatnának belőle. Ezeknek a cégeknek a bevétele euróban vagy dollárban keletkezne, miközben hiteleiket és munkavállalóikat a harmatgyenge drachmában fizetnék.

Elliott ugyanakkor nem számít a görög kilépésre, elsősorban azért, mert az ország adósságainak nagy része már a többi tagország és az Európai Központi Bank kezében van. Emellett a válság járványának tovagyűrűzése Spanyolországra és Olaszországra mindenáron elkerülendő fejleménynek látszik.