Miközben 2021 végén már optimisták voltunk, reméltük, hogy letudtuk a Covid-19 okozta krízist, azóta egyik válság jön a másik után, és továbbra is kemény időkre kell készülni – mondta a Bruegel Intézet konferenciáján tartott előadásában az IMF vezetője.

Már távlatinak tűnik, hogy 2021-ben 6,1 százalékos globális növekedés lehetett elkönyvelni, miközben most egymás után kell számításba venni az önmagukban is súlyos tényezőket:

  • A koronavírus itt van, az omikron bizonyította, hogy még nincs vége, jöhetnek az újabb variánsok.
  • Háború van Ukrajnában, annak minden következményével, menekültekkel, gazdasági kieséssel.
  • Az eleve magas inflációt még tovább hajtja a háborús helyzet miatt kialakuló nyersanyag ellátási hiány.

El kell engedni a növekedési álmokat

Az IMF eddig a rendszeres világgazdasági előrejelzéseiben már háromszor leértékelte a növekedési kilátásit, és

Ami most látszik az év hátralevő részére szintén nem túl biztató.

A második negyedévben negyedéves alapon 2 százalékot zsugorodhatott a világgazdaság, az ipari megrendelések, vagy a bizalmi mutatók mind azt mutatják, hogy nehéz lesz az év vége is. Lassul Kína, az Egyesült Államok, Oroszország recesszióban, ha nem is olyan mélyben, mint korábban gondolni lehetett, Európa pedig rendkívül nehéz helyzetben van.

Ami nagyon aggasztó számunkra, hogy minden előrejelzésünkkor megfogalmazunk egy negatív forgatókönyvet is, és rendre az jön be

- mondta Krisztalina Georgieva.

Minden az inflációról szól

Ami biztosan látszik, hogy jövőre is marad az infláció, ami azt jelenti, hogy folytatódnia, adott esetben erősödnie kell a jegybanki szigornak. A világ jegybankjain többletnyomásként ott van az is, hogy az Egyesült Államok jegybankja, a Federal Reserve előbb lépett és előrébb is tart a szigorításban, ami magával hozza az erősödő dollárt, ez pedig különösen a dollárban kereskedő fejlődő gazdaságok számára okoz többletnehézséget.

Mindenhol az infláció leküzdése kell legyen a mindent felülmúló prioritás

Ez elkerülhetetlen, mivel amikor a fejlett országokban 7, a fejlődő országokban 10 százalék az infláció felmerül annak a kockázata, hogy az infláció önmagában egy olyan pályára áll be, ami katasztrofális társadalmi következményekkel jár.

Ez nem könnyű lassuló gazdasági növekedés mellett, ehhez kell a jegybankok bátorsága és persze függetlensége. Máskülönben mindenkinek ártunk, de leginkább a legszegényebbnek – mondta a Valutaalap főnöke, mivel

az infláció a szegények különadója.

Nem engedhet a nyomásnak a költségvetési politika

Georgieva szerint a fiskális politikának jelen helyzetben az a feladata, hogy a költségvetés terhére a legkiszolgáltatottabbaknak nyújtson támaszt. Ugyan mindig ott a nyomás, hogy minél szélesebb körök kapjanak minél nagyobb támogatást, de ennek a nyomásnak ellen kell állni.

Ha ezen igényeknek enged a politika, akkor a fiskális oldal a monetáris politika ellensége lesz, kisiklatja az infláció leküzdésére tett erőfeszítéseket.

Olyan országokban ahol adott a költségvetési mozgástér, ez nem lesz túl nagy feladat. Ahol ez nincs, ott kénytelenek átstrukturálni a költségvetést, beruházásokat levenni a napirendről, hogy célzott segítséget tudjanak adni, ismételten kifejezetten a leginkább rászorulóknak, és nem a szélesebb társadalomnak.

Mindezt egy olyan globális közegben kell kezelni, ahol az ukrajnai háború geopolitika törésvonalakat hozott ki, és a fragmentáció valós kockázat.

Más országoknak más a gazdasági helyzete és kitettsége, miközben nyilvánvaló igénye, hogy saját társadalmának igényét tartsa elsődlegesnek. A háború elhúzódásával a geopolitikai feszültségek fennmaradásával csökken annak a lehetősége, hogy határon átnyúló gazdaági csatornákon is fel lehessen lépni az inflációs folyamatok ellen, ez pedig egyes országok esetében egyre súlyosbodó társadalmi válságok veszélyét is felveti.

Bele kell taposniuk a jegybankoknak

A jegybanki kamatok sok esetben negatív tartományban voltak és még a mostani szigorítási szándékok mellett is a legtöbb esetben csak felzárkózás látszik abban, hogy az inflációhoz képest legalább semleges szintre kerüljenek a kamatok.

A fejlődő piacok ezt hamarabb felismerték, és ezért vannak olyan országok, amelyek már előrébb járnak az infláció megszabályozásában, a fejlett piacoknál ez folyamat vontatottabban zajlik.

A monetáris politika nem hagyhatja figyelmen kívül, hogyha a kamatszintet nem hozza legalább semlegese majd pozitív szintre az inflációhoz képest, akkor azzal további kontrollálhatatlan drágulásnak nyit terepet - mondta Georgieva.

De a helyes kezelési módszer országra országra eltérhet, mert annak is fennáll a kockázata, hogy túlzásba viszik globális szinten a jegybankok, és akkor tényleg nagyon nehéz év lesz 2023.

Az IMF a jelen helyzetben négy prioritást követ

  • Koordinálás– mindenképp fájdalmas időszak jön, de ezt összehangolt fellépéssel mérsékelni lehet.
  • A legfontosabb célokat szem előtt tartani– például, hogy egy megnőtt adósságteher ne forduljon adósságválságba, ami megingatja a gazdasági stabilitás.
  • Támogatni a szabad kereskedelmet.
  • Egy platformra hozni a tagországokat a klímapolitikában.