Németországban még az ukrajnai háborúnál és a továbbra is tartó koronavírus-világjárványnál is nagyobb nyugtalanságot okoz az infláció - derül ki a McKinsey nemzetközi vállalati tanácsadó cég kutatásából.

A lakosság 40 százaléka látja úgy, hogy az infláció a legnagyobb gond. Oroszország Ukrajna elleni háborúját 34 százalék sorolta az első helyre, a koronavírus-járványt pedig csupán 8 százalék.

A felméréssel a többi között azt is kimutatták, hogy a németek csaknem egyharmada, 29 százaléka tart attól, hogy a drágulás miatt engednie kell életszínvonalából, és a lakosság kétharmada számol azzal, hogy az árak a következő 12 hónapban is emelkednek majd - írja az MTI.

Az aggodalom az inflációtól leginkább az alacsony jövedelműek körében jellemző. Ugyanakkor a drágulás jóval szélesebb körben jár változásokkal - a német fogyasztók kétharmada ugyanis már elkezdte megváltoztatni vásárlási szokásait, például az olcsóbb, sajátmárkás termékekből választ, vagy gyakrabban vásárol szupermarket helyett diszkont élelmiszerboltban.

A megkérdezettek több, mint fele arról is beszámolt, hogy tudatosabbá vált az otthoni energiafogyasztása.

Az infláció közvetlen hatásai közé tartozik az is, hogy a német lakosság kétharmada az utóbbi időben kénytelen volt több pénzt költeni élelmiszerre, majdnem kétharmada - 61 százaléka - pedig közlekedésre és energiára is több pénzt adott ki. A költségek növekedését más kiadások lefaragásával igyekeznek ellensúlyozni, erről a megkérdezettek egyharmada számolt be. Főleg kozmetikumokra, ruházatra, szórakozásra és utazásra költenek kevesebbet.

Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi, áprilisi adatai szerint a fogyasztói árak éves szintű emelkedésének üteme 7,4 százalékra emelkedett az előző havi 7,3 százalékról. Ez azt jelenti, hogy negyvenegy éve, 1981 óta a legmagasabbra emelkedett az infláció. Különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen, ami a Destatis számításai szerint nagymértékben befolyásolja a magas inflációs rátát.

Az energiahordozók világpiaci árának robbanásszerű emelkedése miatt a német háztartásoknak az idén minden korábbinál többet kell fizetniük a fűtésért, az áramért és az üzemanyagért. A drágulás mértékét mutatja az is, hogy a benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, pénteki jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,029 eurót, a benzinért 2,030 eurót kell fizetni literenként - írja az MTI.