Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 4,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Legutóbb 1992 áprilisában regisztráltak ennél nagyobb, 4,2 százalékos inflációt az euróövezetben.

Magyarországon az infláció ennél is nagyobb volt októberben: a KSH adatai szerint éves alapon 6,5 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése. Itthon novemberre akár 7 százalékos is lehet a pénzromlás mértéke. Elemzők szerint továbbra is érdemi felfelé mutató kockázatokkal, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz.

Az euróövezetben az infláció bőven az Európai Központi Bank (EKB) célértéke felett van: mivel a jegybank célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.

Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.

A pénzromlás üteme az év eleje óta egyre emelkedik: januárban és februárban még egyaránt 0,9 százalékkal nőttek az éves összevetésű fogyasztói árak az euróövezetben, de májusban már 2 százalékkal, júliusban 2,2 százalékkal, augusztusban 3,0 százalékkal, szeptemberben pedig már 3,4 százalékkal.

Októberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, éves összehasonlításban 23,7 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 1,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,1 százalékkal drágultak.

Az energiaárakat nem számolva 2,0 százalékkal emelkedtek éves szinten a fogyasztói árak, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,0 százalékos volt.

Havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben októberben az előző havi 0,5 százalékos emelkedés után. Az energiaárakat nem számolva 0,3 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig ugyancsak 0,3 százalékot emelkedett.

Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 3,6 százalékról 4,4 százalékra gyorsult októberben. Havi összevetésben augusztusban 0,3 százalékkal, szeptemberben 0,5 százalékkal, októberben pedig már 0,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.

Éves összevetésben Litvániában emelkedtek a legnagyobb mértékben, 8,2 százalékkal, a fogyasztói árak októberben, majd Észtország következik 6,8 százalékkal és Magyarország 6,6 százalékkal. A legkisebb ütemet Máltán (1,4 százalék), Portugáliában (1,8 százalék), valamint Finnországban és Görögországban (egyaránt 2,8 százalék) mérték.

A legnagyobb gazdaságok közül Németországban 4,6 százalékkal, Franciaországban 3,2 százalékkal, Olaszországban is 3,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 5,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves összevetésben.

Az Európai Központi Bank vezetői továbbra is kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy az árak meredek emelkedése átmeneti jelenség, bár a korábban gondoltnál hosszabb ideig tart, jövőre lassulni fognak az ütemek. Az euróövezeti jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kezdje el szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, és vegye fel a küzdelmet a háztartások vásárlóerejét erodáló inflációval szemben.

Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban továbbra is ellenáll a felszólításoknak. Legutóbb hétfőn ismételte meg, hogy a monetáris szigorítás megtörné a koronavírus-járvány után talpra álló eurózóna gazdasági fellendülését.