Júniusban szintén 10,3 százalék volt az infláció, 1988 óta ekkor nőtt először a legmagasabbra.

Az energiaár infláció 30,2 százalékra lassult augusztusban éves szinten az OECD-országokban a júliusi 35,3 százalékról. A növekedés ütemének lassulása a szervezet 38 országának több mint 60 százalékában volt megfigyelhető. Az élelmiszerárak emelkedése ugyanakkor a júliusi 14,5 százalékról 15 százalékra gyorsult – írja az MTI.

Az élelmiszer- és energiaköltség nélkül számított fogyasztói árak (maginfláció) 7,2 százalékkal emelkedtek augusztusban az egy hónappal korábbi 6,8 százalékos bővülés után.

Magyarország is az erősen sújtott országok között

Augusztusban a G7-országok inflációja átlagosan 7,5 százalékra lassult a júliusi 7,6 százalékról az energiaárak növekedésének gyengülése miatt. Az Egyesült Államokban az augusztusi infláció 8,5 százalékról 8,3 százalékra, Franciaországban 6,1 százalékról 5,9 százalékra, az Egyesült Királyságban pedig 8,8 százalékról 8,6 százalékra lassult. Németországban ugyanakkor az infláció 7,5 százalékról 7,9 százalékra gyorsult.

Magyarországon az utolsó, augusztusi adatok szerint az éves összevetésben számított infláció 15,6 százalék volt. A maginfláció 19,0, az indirekt adóktól szűrt maginfláció pedig 18,9 százalékon alakult. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők várakozásaiból. A havi inflációs mutató sem utal lassulásra, július óta 2,1 százalékponttal nőhetett a pénzromlás mértéke. A szeptemberi adatokat csütörtökön közli a KSH.

Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 9,1 százalékra nőtt a júliusi 8,9 százalékról, az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított fogyasztói árak emelkedése 4 százalékról 4,3 százalékra gyorsult augusztusban.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának előzetes adatai szerint a HICP-index növekedési üteme szeptemberben 10 százalékra, a maginfláció pedig 4,8 százalékra gyorsult az euróövezetben.

A G20-országok inflációja augusztusban 9,2 százalék volt, harmadik hónapja nem változott.