Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Összességében Magyarország térsége és az eurózóna déli tagállamai nyernek legtöbbet az Európai Unió újonnan elfogadott mentőalapjából - állapította meg Bert Colijn, az ING közgazdásza egy újonnan kiadott elemzésben.

A legtöbb pénz az össztermékük arányában Horvátországnak, Bulgáriának és Görögországnak jut, ahol a meghatározott keret az adott országok GDP-jének 6 százalékát is meghaladja két évre vetítve. A nagyobb tagállamok esetében GDP-arányosan Spanyolország és Lengyelország 3,5, Olaszország 2,5, miközben Franciaország, Németország és Hollandia 1 százalékkal kell beérje.

Magyarország a középmezőnyben van, a két éves periódusra nézve az ország GDP-jének 3 százaléka áll majd rendelkezésre.

Bonyolult a rendszer

Az Európai helyreállítási terv 750 milliárd eurót tartalmaz, nagyjából fele-fele arányban támogatás és hitelek formájában. A program eredményeként az Európai Unió egésze 2021-re a harmadik legnagyobb hitelfelvevő entitás lesz a legnagyobb tagállamok mellett.

A jóváhagyott összeg legnagyobb része, 70 százaléka 2021-ben és 2022-ben kerülhet az igénylő tagállamokhoz, a maradék 30 százalékot 2023-ban lehet elkölteni.

A keretnek a 70 százalékos szeletét a tagállamok népessége, illetve 2019-es gazdasági teljesítménye alapján osztják szét. Vagyis jövőre nem a Covid-19-válság hatásaira reagálva juthatnak a tagállamok támogatáshoz, hanem az azt megelőző gazdasági teljesítményük arányában.

Mindössze a fennmaradó 30 százalék 2023-as elosztásánál veszik figyelembe a covid-járvány tényleges hatásait, ekkor már a munkanélküliségi adatok lesznek a döntő szempont.

Bajos lehet az ütemezés

A különböző gazdaságmentő intézkedéseknél rendre felmerül, hogy az aktuális válságot kell kezelni, vagy a kilábalást kell majd segíteni, illetve megtalálni a két szempont között a varázslatos egyensúlyt.

Az Európai központi Bank (EKB) a maga eszközvásárlási programjában visszavette a vásárlást, amiről Christine Lagarde elnök azt mondta, tudatos döntést hoztak. Az EKB programja szándékosan fejnehéz, vagyis célzott volt, hogy az 1350 milliárd eurós keretből arányaiban minél hamarabb elköltsenek minél többet, a válság legrosszabb időszakában. Azonban így is azzal számolnak, hogy a teljes összeget fel fogják használni, ha lassabb ütemben is.

Az EU kezdeményezése esetében Colijn pont azt rója fel kritikaként, hogy csak 2021-ben indul be az érdemi költés. Ez kifejezetten pozitív löket is lehet, ami felgyorsítja a majdani kilábalást. Ehhez viszont az kell, hogy legyen kilábalás, amire semmi garancia nincs, sőt, jelenleg épp a második hullám veszélyeire készül Európa is.

Az ING szerint ennek fényében kell nézni az alapot. Mindenképp jelentős összegről van szó, noha az egyes tagállamok nagyon kevés kivételtől eltekintve GDP-arányosan saját maguk többet költenek a gazdaságuk megtámogatására. Egyben erős szolidaritási üzenete is van a kezdeményezésnek, lévén ilyen súlyú közös pénzügyi projektbe még nem vágtak bele eddig a tagállamok.

Viszont a teljes programnak az ütemezése, a késleltetett indulás felveti annak is a kockázatát, hogy hiába minden pozitív szándék, a kezdeményezés nem fogja tudni teljes egészében megvalósítania azokat a gazdasági célokat, amiket amúgy egy ekkorra összeggel és ilyen szerteágazó politika összefogással el lehetne érni.