Irak külkereskedelmi bevételeinek mintegy 95 százalékát az olaj biztosítja. Az 1991-es Öböl-háborúban legalább 100 milliárd dolláros anyagi veszteséget szenvedett el az ország, amiből nehezen állt talpra, de a jelenlegi olajexportja már közel áll a háború előtti szinthez. Becslések szerint bruttó hazai terméke 2000-ben vásárlóerő-paritáson számolva 57 milliárd dollár volt, egy főre 2500 dollár jutott – olvasható a CIA honlapján. Hadserege közel sem olyan erős, mint a Sivatagi Vihar előtt volt, amikor a negyedik legnagyobbnak számított a világon – létszáma az akkori 1,2 milliónak csak harmada. A felszereltségét mutató számok imponálóak, de a harceszközök zöme 10 évnél idősebb, alkatrész alig van hozzájuk, így erősen kérdéses használhatóságuk, hiszen már vadonatújan is meglepően hatástalannak bizonyultak. Ebben szerepet játszott a csapatok enyhén szólva mérsékelt harci kedve is. Komoly ellenállás csak attól a mintegy 100 ezer főtől várható, akik az elit köztársasági gárda tagjai, illetve a különböző rendfenntartó alakulatokhoz tartoznak. Az igazi kérdés az, hogy van-e Iraknak tömegpusztító fegyvere. Ha eltekintünk az olyan amerikai szakértői véleményektől, amelyek szerint ha hozzájut a szükséges anyagokhoz, képes lehet nukleáris fegyvert készíteni – ez a világ több tucat országáról elmondható –, akkor a probléma leszűkíthető a biológiai és a vegyi fegyverekre. Irak mindkettővel rendelkezett, s valószínűleg rendelkezik is, vegyi fegyvert több alkalommal be is vetett az Iránnal vívott háborúban, illetve a kurd falvak ellen. A vegyi fegyverek nagy részét a Sivatagi Vihar után megsemmisítették, de becslések szerint mintegy 600 tonna mustárgázt, VX-et és Sarint sikerült elrejteniük a célba juttatásukhoz szükséges eszközökkel együtt. Az ENSZ fegyverzetellenőrei 1996-ban megsemmisítettek egy gyárat, amely évi 50 ezer liter antraxot, botulint és egyéb biológiai fegyvereket lett volna képes előállítani. Szakértők biztosra veszik, hogy a legkönnyebben álcázható biológiai fegyvergyártás változatlanul folyik – akár például abban a hét Renault hűtőkamionban, amelyeket az ABCNews szerint mozgó biológiai laboratóriumokká alakítottak át. Miután 819 Scud rakétájából 817-et megsemmisítettek, Irak legnagyobb problémája fegyvereinek célba juttatása lehet. Ám mivel engedélyezték számára 150 km-nél kisebb hatótávolságú rakéták kifejlesztését és gyártását, könnyen állíthat elő nagyobb teljesítményűeket is. Emellett szinte kifogyhatatlanok az ötletekből. Amikor 1998-ban, a Sivatagi Róka hadművelet során szétlőtték egy iraki hangár tetejét, alatta több cseh gyártmányú L–29-es gyakorlógépet találtak, amelyeket pilóta nélkül irányíthatóvá alakítottak át, s így tulajdonképpen cirkálórakétaként voltak használhatók.