Itt voltam 1989-ben is a kommunista rendszer elleni tüntetéseken, és itt vagyok most is, mert nem változott meg az ország eléggé - mondta az egyik pozsonyi kormányellenes tüntetésen részt vevő férfi James Shotternek, a Financial Times (FT) kelet-közé-európai tudósítójának. Az illető szerint a kommunisták csak lecserélték a köpönyegüket és Szlovákia nyakán maradtak, de talán most igazi változás történik - utalt arra, hogy lemondott Robert Fico, az ország szociáldemokrata miniszterelnöke.

Valami történik

QP | Quality Placement

Shotter szerint a szlovákiai tüntetések, amelyek azért robbantak ki, mert maffiamódszerekkel meggyilkoltak egy oknyomozó újságírót és barátnőjét, illeszkednek az elégedetlenség régió szerte érzékelhető megnyilvánulásai közé. Egy héttel korábban Litvánián a 2008-as pénzügyi összeomlás utáni legnagyobb tiltakozóhullám söpört végig, miután nem mozdítottak el a posztjáról egy lebukott parlamenti képviselőt.

Előtte Csehországban vonultak az utcára az emberek, mert a kommunista éra rendőrtisztjét jelölték tagnak a parlament rendvédelmi bizottságába. Romániát januárban rázta meg, hogy - miután egy éven belül három miniszterelnök váltotta egymást - a kormánypárt megpróbálta úgy megváltoztatni a törvényeket, hogy büntetlenek maradhassanak "kisebb" korrupciós ügyek.

Más, mégis ugyanaz

A demonstrációk mérete és oka más és más, és nem szokatlan, hogy ezt a régiót elárasztják a tiltakozások, miután gazdag hagyományai vannak ezeknek. A helyi elemzők azonban úgy vélik, nem véletlen, hogy most egymással párhuzamosan válik láthatóvá az elégedetlenség. Az elmúlt közel három évtized jelentős gazdasági fejlődése ellenére mára egyértelművé vált, hogy az itt élők rendszerváltáshoz fűződő reményei nem teljesültek.

Azt hittük 1989-ben, hogy ha egyszer az itteni társadalmak normatív értelemben nyugatiakká válnak, azaz liberálisak, nyitottak, szolidárisak lesznek, akkor prosperálni fognak - mondta az FT-nek Michal Vasecka, a cseh Masaryk Egyetem szociológus tanára. Mostanra az utóbbi nagyjából teljesült, de az itteni társadalmak nem nevezhetők nyugatosnak. Az ok: az ideálok drámaian ütköznek a valósággal.

Jött a pénz, de...

A kommunizmus összeomlása után az EU igen nagy összegeket tolt a kelet-közép-európai országok gazdaságába és azon volt, hogy kiépüljenek a jog uralmát biztosító intézmények. Ez az FT értékelése szerint masszív gazdasági eredményeket hozott, ám a demokratikus intézményrendszer gyenge lett.

Egyes régiós országok, például Lengyelország viszonylag sikeresen elkerülték az uram-bátyám kapitalizmus megjelenését, ám másokban, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon a szocialista rendszerből a kapitalizmusba történő kaotikus átmenetben felemelkedett az oligarchák rétege, amely aránytalanul nagy részt szakított ki a gazdaság gyarapodásából. Ezek közül az emberek közül sok a törvények felett áll.

Gyengék

Az új politikai pártok gyengék voltak, mert nem a civil társadalomból nőttek ki, hanem felülről építették rá ezeket az összeomlott szocialista rezsimek roncstársadalmaira - mondja Jiri Pehe, a prágai New York Egyetem igazgatója.

Ezek a gyenge pártok felügyelték a privatizációt, amelyben milliárdos összegek cseréltek gazdát (kerültek az államtól a hatékony működtetésüket csak megígérő magánemberekhez). Ez utat nyitott a politikai és a gazdasági elit összefonódásához, a kliensrendszer kialakulásához. Ehhez jött az uniós támogatások elosztását kísérő korrupció.

Az elmúlt hetek szlovákiai tüntetéseinek résztvevői a politika és az üzlet olyan összeborulása ellen tiltakoztak, amely felülírja a jog uralmának érvényesülését. Az oligarcháknak és más befolyásos embereknek számtalan lehetőségük van az igazságszolgáltatás befolyásolására - mondja Vasecke, aki retteg attól, hogy egyszer a szlovák bíróság elé kell állnia valamilyen ügyben, mert nem bízik annak pártatlanságában.

Polgárháború

Romániában az elmúlt másfél évtizedben valójában polgárháború dúlt és félig sikerült erőfeszítéseket tettek a jog uralmának érvényesítésére - mondja Sorin Ionita, a bukaresti Expert Forum kutatóintézet elemzője. A kérdés az volt, hogy az ország megy-e tovább azon az úton, amelyen a rendszerváltás után elindult vagy működni fog a korrupciót üldöző igazságszolgáltatás.

Pehe a csehországi tüntetéseket követve úgy látja, hogy azok kiváltó oka (a volt rendőrtiszt jelölése) valójában csak katalizátora valaminek. Csak a felszínre hozza a társadalom mélyén felgyülemlett feszültségeket.

Vasecka szerint az emberek életszínvonalának javulása nem lecsillapítja őket, hanem elégedetlenebbé teszi. Amikor az anyagi javak terén már elértek valamit, akkor megjelennek a nem materiális igények. Az emberek elkezdik tágabban értelmezni az életük minőségét, és sokkolva látják az uram-bátyám viszonyokat, a kliensvilágot. Hol élünk? - teszik fel a kérdést. Eurómilliárdokból épült autópályákon autózunk nyugati autókon, de rossz irányba megyünk - adják meg a választ.

A fotó forrása: Shutterstock