A magyarok legnagyobb gondja a munkahelyek biztonsága, majd sorrendben a gyerekek taníttatása és boldogulása, valamint az energiaárak növekedése - derül ki a Nielsen piackutató által 54 országban, köztük idehaza is elvégzett felméréséből.

A 2008 őszén végzett hasonló kutatás eredményeként még az energiaárak emelkedése okozta a fő gondot a magyar válaszadók legnagyobb aránya, 21 százalék számára. Akkor a munkahelyek biztonsága a második helyen szerepelt, 16 százalékkal.

Idén ősszel már a munkahelyek biztonsága miatt aggódott leginkább megkérdezett honfitársaink 23 százaléka; utána pedig a gyerekek taníttatása, boldogulása, valamint az energiaárak növekedése következik 12-12 százalékkal.
Ezután sorrendben a megkérdezett egészsége, valamint adóssága, továbbá foglalkozás és magánélet egyensúlya szerepel, egyaránt 11 százalékkal. Csak 5 százalék számára fő gond a gazdaság helyzete, míg 4 százalék nevezte meg a politikai stabilitást, 3 pedig a növekvő élelmiszerárakat.

Mindössze 1-2 százalék aggódik legnagyobb mértékben szülei jólléte, illetve a bűnözés, a növekvő üzemanyagárak vagy a globális felmelegedés miatt.

Az internet-használók körében végzett online felméréssel, 2009. szeptember-októberben a Nielsen azt tárta fel, hogy a megkérdezettek számára mi jelenti a legnagyobb gondot a következő hat hónap során.

A magyarok közeljövőre vonatkozó válaszai jelentősen eltérnek a nemzetközi átlagtól. Amíg ugyanis nálunk a megkérdezettek 23 százaléka leginkább a munkahelyek biztonsága miatt aggódik, addig ez globálisan csak a második helyre került, átlag 14 százalékos említéssel.

Ugyanígy honfitársaink fő gondjai között előtérben áll a gyerekek boldogulása és a villanyáram, gáz, fűtés árának emelkedése. Ezek ennél kisebb szerepet játszanak a kutatásban szereplő országok átlagában.



Átlagosan, az 54 országban megkérdezettek legtöbbje (18 százalék) jelölte meg fő gondjának a gazdasági helyzetet; ezt követi a munkahelyek biztonsága (14), foglalkozás és magánélet egyensúlya (12). További sorrend: a válaszadó egészsége (10), adóssága, illetve gyerekeinek boldogulása (7-7), az energiaárak emelkedése (6), valamint az élelmiszerek drágulása (5).

Öt százaléknál kisebb arányban nevezték meg az alábbiakat: Szülők jólléte, politikai stabilitás, globális felmelegedés és bűnözés (3-3 százalék); terrorizmus, növekvő üzemanyagárak (2-2); háború, bevándorlás (1-1).

Egy másik kérdéskör a válság megítélésére vonatkozott. Megkérdezett honfitársaink 19 százaléka véli, hogy Magyarország a következő tizenkét hónap során kikerül a gazdasági válságból. Addigra nem lesz vége nálunk a válságnak, mondta 57 százalék. További 24 százalék pedig nem tudja, mi várható.

A magyarok borúlátóbban ítélik meg a helyzetet, mint a nemzetközi átlag. Globálisan ugyanis átlagosan a válaszadók 26 százaléka gondolja, hogy országa tizenkét hónap múlva túl lesz a recesszión. Nemleges véleményt 47 százalék képvisel, míg nem tudja 27 százalék.

Szintén eltér a jelenlegi helyzet megítélése. Magyarországon a megkérdezettek 89 százaléka szerint van hazánkban gazdasági válság. Globálisan csak a megkérdezettek átlag 66 százaléka látja saját országát recesszióban.