Az Európai Bizottság szerdán elfogadta az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételeiről szóló egyezmény első hivatalos jogi vázlatát, amelybe a közzé tételről szóló kiszivárogtatáskor egyfajta hadüzenetet láttak bele a brexitmániások. A dokumentumról Michel Barnier brexit-ügyi uniós főtárgyaló elmondta: a most közzétett 120 oldalas dokumentum semmilyen meglepetést nem tartalmaz, csak annyi történt, hogy jogi formába öntötték az eddigi megállapodásokat. Barnier szerint a dokumentum elfogadása kulcsfontosságú pillanat, és reményét fejezte ki az azt ismertető sajtótájékoztatón, hogy hatására felgyorsulnak az egyeztetések.

A kilépésről szóló megállapodás tervezete jogi rendelkezésekbe ülteti át az Európai Unió, illetve az Egyesült Királyság kormánya főtárgyalójának a tárgyalások első szakaszában elért előrehaladásról szóló, 2017. december 8-án közzétett közös jelentését, valamint tartalmazza a kilépéssel kapcsolatban még fennálló, a közös jelentésben említett, de részletesen ki nem fejtett kérdésekre vonatkozó szövegjavaslatot. Magában foglalja továbbá azt az átmeneti időszakra vonatkozó szöveget, amely az Európai Tanács (50. cikk) által 2018. január 29-én elfogadott kiegészítő tárgyalási irányelveken alapul.

Kapcsolódó

A kilépésről rendelkező megállapodás hat részből - bevezető rendelkezések, a polgárok jogai, a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdések (például a kilépés időpontja előtt forgalomba hozott áruk helyzete), pénzügyi elszámolás, átmeneti rendelkezések és eljárásrend -, valamint az Írországra/Észak-Írországra vonatkozó jegyzőkönyvből áll.

Barnier kiemelte: a dokumentumban foglaltak biztosítják az állampolgárok jogainak védelmét (miután a brit kormány a 2019. március 19-re tervezett brit kilépés utáni átmeneti időszakban érkező uniós polgárokkal kapcsolatban a korábban munkavállalás céljából a szigetországba érkező unió állampolgárokhoz képest szigorúbb elbírálást helyezett kilátásba), a pénzügyi kötelezettségvállalások betartását, valamint azt, hogy tiszteletben tartják a belfasti egyezményt és nem állítják vissza a "kemény határellenőrzést" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

Kritikus kérdés az ír határ

Az Ír-szigeten az ellenőrzött határ elkerülése érdekében az említett jegyzőkönyv a közös jelentésben három lehetőséget körvonalazott, amelyből a harmadikat ülteti át a gyakorlatba. Ennek értelmében Észak-Írország továbbra is részese lenne a vámuniónak, az Európai Bíróság joghatósága alá tartozna és a belső piaci szabályozás is érvényes maradna rá egészen addig, amíg a későbbiekben esetleg nem találnak más megoldást a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Azért csak egy lehetőséget tárgyal a dokumentum, mert a másik két opcióról csak az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolat fényében lehet beszélni, márpedig a tárgyalásnak ez a része még el sem kezdődött, illetve a brit javaslatokat sem kapta még meg a bizottság. Barnier ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez a közös jelentés tartalékmegoldás, amely csak akkor alkalmazandó, ha nem találnak más megoldást.

Barnier a sajtótájékoztatón ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a javaslattal nem akarnak zavart kelteni az Egyesült Királyság "alkotmányos és intézményi rendjében".

Hogy működne a "közös szabályozási övezet"?

Az úgynevezett közös szabályozási övezet azt szolgálná, hogy biztosítsa az észak-déli együttműködést, a teljes szigetre kiterjedő gazdaság működését és a belfasti egyezmény érvényesülését. Ez az övezet lehetővé tenné a termékek szabad áramlását az ír szigeten, rendelkezéseket tartalmazna többek közt az agrárszektorra és a belvízi halászatra, az egységes villamosenergia-piacra, környezetvédelemre, hozzáadottérték-adóra illetve az állami támogatásokra vonatkozóan - derül ki az Európai Bizottság által a javaslathoz kiadott háttéranyagból.

A szöveg a tervezett kiválást követő esetleges átmeneti időszakkal kapcsolatos EU-s javaslatokat is tartalmazza. Ebben egyebek mellett hangsúlyozzák, hogy szó sem lehet határozatlan idejű átmeneti időszakról, ezt a folyamatot 2020. december 31-én le kell lezárni.

May kiakadt, a font esett

Theresa May brit miniszterelnök nem sokkal Barnier bejelentését követően már reagált is a javaslatra: "nincs az a brit miniszterelnök, aki az Európai Unió által prezentált javaslatot valaha is elfogadná." Ezt pedig egyértelműen az EU tudtára is fogja hozni. May az alsóház szerdai ülésén képviselői kérdésre válaszolva jelentette ezt ki amellett, hogy megjegyezte, ha a bizottsági javaslatot jelenlegi formájában érvénybe léptetnék, az az Egyesült Királyság saját belső piacát ásná alá, és veszélybe sodorná az ország alkotmányos egységét, mivel az Ír-tengerre - vagyis Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi országrésze közé - helyezné át a vámhatárt - írja a Bloomberg.

A kijelentésére a font háromheti mélypontra, 1,3775 dollárra zuhant, az euróval szemben pedig 0,7 százalékot gyengült a délutáni órákban és este is ezeken a szinteken mozgott. A brit 10 éves államkötvények hozama 5 bázisponttal 1,51 százalékra estek.

Érdeklődéssel várják May beszédét

A hírügynökség szerint May pénteken tart majd egy beszédet, amelyben az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatot tervezi felvázolni. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke épp a legutóbbi informális uniós csúcs után fogalmazott úgy a brit tervekről, hogy azok illúziókra épülnek, az ír külügyminiszter, Simon Coveney pedig arra figyelmeztetett, hogy még egy szabadkereskedelmi egyezmény sem lehet elég arra, hogy a "kemény határ" visszaállítását elkerüljék. Szerinte erre a megoldás az lenne, ha az Egyesült Királyság része maradna a vámuniónak és a közös piacnak - az opciók, amelyeket May teljes mértékben kizárt.

A Bloomberg szerint befektetők arra fognak figyelni pénteken, hogy a brit miniszterelnök mennyire hajlandó kompromisszumra az EU-val. A hírügynökség idézi Jordan Rochestert, a Nomura International devizastratégáját, aki szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy Maynek meglenne a politikai tőkéje ahhoz, hogy engedjen az EU azon követelésének, hogy az állampolgári jogokat az ármeneti időszakban az Európai Bíróság joghatósága alatt tartsák. Rochester szerint ezért lesz érdekes, hogy a brit miniszterelnök beszéde milyen irányt vesz majd.

Michel Barnier szerdán sajtótájékoztatóján elmondta: noha vannak még nézetkülönbségek a felek között, a jövő héten újabb tárgyalási forduló kezdődik az Egyesült Királysággal, és az északír vezetőkkel is találkozni fog.

Képünk forrása: Shutterstock.