Félig-meddig sikeresen vészelték át eddig az európai bankok a koronavírus járvány okozta válságot, azonban ez nem biztos, hogy a jövőben is így marad - írta a Bearingpoint nevű tanácsadócég elemzésére hivatkozva a Handelsblatt. A járvány az összefoglaló szerint ugyanis felerősítette azokat a problémákat, amely a szektor szerkezetváltását szükségessé tenné és az igazi károk valószínűleg még csak most jöhetnek.

A cég szerint az európai bankok egyelőre csak egy előzetes kárfelmérést tudnak végezni a járvány okozta károkról, azonban ez csak nagyon felületes képet ad annak összesített hatásairól. Összesen 86 európai bank és pénzintézet féléves jelentését vizsgálták meg alaposabban, s úgy találták, ezek többsége egyelőre sikeresen helytállt a nehéz körülmények között. A második negyedév végén a 36 legnagyobb európai bank mérlegében összesen 317 milliárd euróra rúgott a nem teljesítő hitelek összege. Ez jóval nagyobb, mint egy évvel korábban, azonban nyomában sincs a pénzügyi válság 2009-es csúcsán tapasztalt 444 milliárd eurós összegnek.

Az igazán rossz hír az, hogy a végső mérleget  a koronaválság hatásairól még becsülni sem nagyon lehet. Ennek oka, hogy a bankok jelenleg a szabályozói könnyítések, a gazdaságoknak nyújtott állami segélyek miatt most még átmenetileg kegyelmi állapotban vannak. Ezzel azonban a károkat csak eltolták, de nem szüntették meg - írják a Bearingpoint szakértői. Azonban amikor az állami áthidaló intézkedések kifutnak, az akkor jelentkező terhek komoly gátat jelentetnek majd az akkori fellendülésnek.

Eltolták a csődöket

Ráadásul a járvány az európai pénzintézeteket amúgy is elég rossz passzban kapta el, a nyereségességük elég masszív nyomás alatt volt, s a koronaválság csak rontott a helyzeten. Különösen igaz ez a német bankokra, amelyek az átlagos európai bankoknál gyengébben teljesítenek. Ez tükröződik a szabályozó hatóság aggodalmában is, a Bundesbank legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentésében arra számított, hogy jövőre negyedévente 6000-re emelkedhet a vállalati csődök száma, ami 20 százalékkal haladhatja meg a válság előtti szintet.

Mivel az országban egyelőre ideiglenesen felfüggesztették a fizetésképtelenség bejelentésének kötelezettségét, ezért a bankoknak nehéz megbecsülniük valós kockázati költségeiket, valójában vakon repülnek - mondta Thomas Steiner, a Bearingpoint szakértője. Az azonban szerinte szinte biztos, hogy a válság komoly gondokat fog okozni a reálgazdaságban, ami negatívan hat majd a bankok jövedelmezőségére és stabilitására is. Átfogó bankválságra ugyanakkor nem számít a szakértő, inkább egyes pénzintézetek szembesülhetnek majd komolyabb nehézségekkel.

Ez a vélemény egyébként összhangban van azzal, amit a S&P Global elemzői vártak egy nemrég kiadott globális elemzésükben. A hitelminősítők közül egyébként több is úgy gondolja, hogy a kormányzati szükségintézkedések sok helyen elfedik a válság valódi hatásait.

Annak egy része azonban már ennek ellenére látszott a mérlegekben. A szektor saját tőke arányos megtérülése 70 százalékkal, 4,4 százalékponttal zuhant egy év alatt. Bár a válság hatására a bankok mérlegei jelentősen felduzzadtak, a csökkenő hozamokért elsősorban a visszaeső nyereségek voltak felelősek. A bankok profitja az első félévbe átlagosan 68 százalékkal zuhant az előző év hasonló időszakához képest.

Ahol súlyos a járvány, ott a károk is nagyobbak

Jól látható, hogy azokban az országokban volt nagyon magas a visszaesés mértéke, amelyeket súlyosabban megcsapott a járvány. Ilyenek voltak Spanyolország és Olaszország, előbbiben mínusz 9, utóbbiban mínusz 1,7 százalékra zuhant az átlagos saját tőke arányos nyereség. A brit bankok profitja is jó 50 százalékkal zuhant, a németeknél viszont alig volt változás.

A visszaesés háttérében egyértelműen a kockázati költségek emelkedése állt, ezek Európa-szerte megháromszorozódtak. Itt is voltak regionális különbségek, de nem csak ez, hanem a szereplők mérete is meghatározónak tűnik abból a szempontból, hogy mekkorát ugrottak ezek a költségek. A kisebb bankoknál meghétszereződött, a közepeseknél megnégyszereződött, a nagyoknál duplázódott a kockázati költségek nagysága.

Amúgy is rossz bőrben volt a szektor

Az Európai Központi Bank (ECB) is eléggé aggódik a várható fejlemények miatt. A Handelsblatt idézi Andrea Enriát, az ECB legfelsőbb bankellenőrét, aki szerint jelenleg a kockázatok vannak egyértelműen túlsúlyban. A jegybank extrém forgatókönyve szerint a szektor mérlegeiben a rossz hitelek állománya akár 1,4 billiárd euróra is emelkedhet, ez magasabb lenne, mint a 2008-as válságot követően.

Hasonlóan gondterhelt az ügyben a német felügyelet a Bafin vezető bankfelügyelője, Raimund Röseler, aki szerint a válságnak fájdalmas következményei lesznek a pénzügyi szektorra. A bankok nagy része ugyan most elég nyugodt, azonban a felügyelő nem osztja optimizmusukat.

Az összefoglaló szerint ráadásul a koronaválság olyan fázisban érte az európai pénzügyi szektort, amikor amúgy is komoly nehézségekkel kellett megküzdeniük. Az egyik ilyen, hogy nem sikerült végrehajtaniuk az elmúlt években azt a struktúraváltást, amelyet a gazdasági és technikai környezet változása igényelt volna tőlük. A lap azt írja, hogy az európai bankszektor működési modernizációja legalább egy évtizedes lemaradásban van a német autóiparhoz képest. Ráadásul a jelek szerint arra a kihívásra sem tudtak még az európai bankok kellően reagálni, amelyet a fintech cégek megjelenése jelentett.