A Biden-kormányzat első, az október 1-jén kezdődő pénzügyi évre szóló költségvetése 2031 végéig évi 8200 milliárd dolláros kiadást irányozna elő. Az adósság néhány éven belül meghaladná a második világháború végén mért rekordszintet, és 2031 végére elérné a gazdasági teljesítmény 117 százalékát, szemben az idei 100 százalékkal.

A Kongresszus költségvetési bizottsága februárban közzétett előrejelzései szerint a kormány a 2021-es költségvetési évben 5700 milliárd dollárt költött volna, mielőtt a törvényhozás elfogadta volna Biden 1900 milliárd dolláros Covid-19-es segélycsomagját. Az új adminisztráció költségvetési terve 300 milliárd dollárral, azaz 5 százalékkal húzná a szövetségi kiadásokat a 2021-re tervezett szint fölé.

QP | Quality Placement

A költségvetési kérelem, amely általában a kormányzat politikai prioritásait tükrözi, várhatóan részletezi azokat a javaslatokat, amelyeket Biden az elmúlt hónapokban már ismertetett infrastrukturális és családtámogatási terveiben. A tisztviselők szerint ezek a tervek, amelyek a vállalatok és a gazdagok magasabb adóztatását irányozzák elő, elegendő bevételt generálnak majd ahhoz, hogy 15 éven belül ellensúlyozzák a magasabb kiadásokat, de addig is növelni fogják a hiányt.

"Az elnök javaslata, mint látni fogják, tartalmaz egy átmeneti kiadási időszakot és állandó adóemeléseket, amelyek a költségvetési ablakon túl alacsonyabb hiányt és több adóbevételt fognak eredményezni a költekezés támogatására" - mondta Janet Yellen pénzügyminiszter csütörtökön a WSJ szerint, aki úgy véli, hogy ez egy költségvetési szempontból felelős program.

Az adóemelési csomag sarkalatos pontja, hogy a tőkenyereségre vonatkozó legfelső adókulcsot 23,8 százalékról 43,4 százalékra emelnék az 1 millió dollárnál (mintegy 300 millió forintnál) magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások esetében. Megváltoztatnák továbbá a halálig megtartott, nem realizált tőkenyereségre vonatkozó adószabályokat. Maga a terv már részben ismert volt - ez korábban például a mélybe rántotta a bitcoin és a kriptovaluta-alapok árfolyamát -, azonban az nem volt tisztázott, hogy mely naptári időponttól vezetnék be a jövedelmekre ezt a kulcsot.

A piacokat és a befektetőket is meglepte, hogy a Biden-adminisztráció retroaktív, vagyis visszamenőleges megoldást választott: eszerint a tőkejövedelemadó-kulcs emelésének hatálybalépésének időpontját ahhoz kötné, amikor Joe Biden bejelentette az adóemelést az amerikai családokat segítő törvény mellékágaként. Ez magában foglalja a gyermekek után járó adójóváírás kiterjesztését, valamint az óvodák és a közösségi főiskolák finanszírozását. A tervet április 28-án részletezte, a költségvetést pedig pénteken hozták nyilvánosságra.

Tiszta kommunizmus

A visszamenőleges vagy visszaható hatályú adóztatás nem példa nélküli, de nagyon ritka az Egyesült Államokban. A szövetségi kormány kontra Carlton ügyben 1986-1987-ben a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta egy olyan szövetségi örökösödési adóra vonatkozó rendelkezés visszamenőleges hatályú alkalmazását, amely korlátozta a nem sokkal korábban hozzáadott, a munkavállalói részvénytulajdonosi programoknak történő részvényeladásokból származó bevételek levonásának lehetőségét. A levonást az 1986. évi adóreformtörvény vezette be, amely nem tartalmazta azt a követelményt, hogy az adófizetőnek közvetlenül a halála előtt birtokolnia kell a részvényeket. Az ilyen követelmény hiánya lényegében egy kiskaput hozott létre, amelyet a Kongresszus az 1987-es módosítással javított ki. Az 1986. évi adóreformtörvényt 1986 októberében fogadták el, és a módosítást 1987 decemberében, és úgy kell alkalmazni, mintha az 1986. évi törvénybe foglalták volna bele. Az 1987-es törvényt fenntartva a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a visszaható hatály időtartama megengedhető volt, mert időben gyorsan reagáltak, valamint már korábban jelezte az ország adóhatósága, hogy ez problémát jelent majd, a kongresszusi vita tartott sokáig - ahogy a Cornell Egyetem összefoglalójában is írnak.

A Biden-adminisztráció így erre a 34 évvel ezelőtti, precedens értékű ügyre joggal hivatkozhat majd, még ha akkor egy kiskaput is zártak be - míg most a költségvetésbe egy pont egy hónappal korábban ismertetett adóemelési javaslatot építettek be. Ettől még biztosan megtámadják majd a tőkejövedelemadó-kulcs emelésének retroaktív megoldását. Érvelni pedig várhatóan azzal fognak majd a kritikusok, hogy itt szemben a példaként hozott esettel, nem egy kiskaput zártak be, másrészt az április 28-i bejelentést csak később árazta a piac.

Nem csak a nagyvállalatok és a tőkésosztály védelmére hajlamosabb Republikánus Párt támadhatja az adóemelést, hanem a kongresszusi demokraták egy része is óvatos a teljes tőkejövedelemadó-tervvel kapcsolatban. A WSJ említi példaként a virginiai Mark Warner szenátort, aki jelezte, hogy szerinte a tőkenyereségre továbbra is alacsonyabb adókulcsot kellene alkalmazni, mint a rendes jövedelemre. A mezőgazdasági államok törvényhozói, köztük Jon Tester szenátor és Cindy Axne képviselő pedig kifogásolták a haláleseti tőkenyereségre vonatkozó változásokat.

A piac már üvölt

A hat legnagyobb amerikai bank vezetői csütörtökön a kongresszusi meghallgatásukon mind arra figyelmeztettek, hogy a tőkenyereség-adó visszamenőleges hatályú módosítása megijesztené a kisvállalkozásokat és a befektetőket, és valószínűleg gazdasági károkat okozna.

Bármi, ami visszamenőleges hatállyal történik, további aggodalmat és bizonytalanságot okoz, és ez csak lassítaná a gazdasági tevékenységet

- mondta David Solomon, a Goldman Sachs vezérigazgatója. "Úgy gondolom tehát, hogy a visszamenőleges hatállyal kapcsolatban nagyon-nagyon óvatosnak kell lenni. És úgy gondolom, hogy a befektetési tevékenységnek a magasabb tőkejövedelem-adó általi visszaszorítása is olyasvalami, amit szintén alaposan át kell gondolni" - nyilatkozta a bankvezér.

A kormányzat általában igyekszik elkerülni a visszamenőleges hatályú adóemeléseket, és számos javaslata 2022-ben lépne hatályba. A tőkenyereség azonban más, mert a kulcsemelés olyan jelentős, és mert az adófizetők nagymértékben befolyásolhatják, hogy mikor jelentik be a jövedelmüket.

A Fehér Ház egyik tisztviselője korábban azt mondta a WSJ-nek, hogy a hatálybalépési dátumot a Kongresszussal közösen alakítanák ki, hogy az adófizetők ne tudjanak kihasználni semmilyen rést az adóemelés kezdete előtt. "Az emberek terveket készítettek, és a jelenlegi törvényekre és a jelenlegi politikára támaszkodtak, és nem lehet a játék közepén megváltoztatni a szabályokat" - mondta a republikánus John Thune szenátor, aki arról is beszélt, hogy úgy gondolja, a visszamenőleges hatályú adópolitika egyszerűen "szörnyű politika".

A visszaható hatály indokolása az, hogy az adófizetők gyorsítják a tőkenyereség realizálását, mielőtt az adóemelések hatályba lépnének. Az Urban Institute és a Brookings Institution projektje, az Adópolitikai Központ szerint a tőkejövedelmek realizálása 1986-ban 60 százalékkal, 2012-ben pedig 40 százalékkal ugrott meg az adóemelések hatályba lépése előtt.

A tőkenyereségek a nagyon magas jövedelmű háztartások körében koncentrálódnak, és Biden úgy összpontosított rájuk, mint a terveihez szükséges pénzszerzés és a jövedelmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem eszközére, ami a szélesebb szavazói rétegeken belül erős támogatást kaphat. Még úgyis, hogy a haláleseti adózást is kötelezővé tennék. Jelenleg ugyanis azok az emberek, akik nem realizált nyereséggel halnak meg, nem fizetnek jövedelemadót. Az örökösök csak akkor fizetnek, amikor eladják a vagyontárgyakat, és csak az előző tulajdonos halála óta keletkezett nyereség után sarcolja őket a szövetségi kormány.

A Biden-javaslat jövedelemadót vetne ki ezekre a nem realizált nyereségekre halálesetkor. A javaslat személyenként 1 millió dolláros adómentességet biztosítana, valamint a fő lakóhelyen keletkező nyereségre vonatkozó, már meglévő mentességeket. A családi tulajdonban lévő gazdaságok és vállalkozások különleges szabályokat kapnának, amelyek elhalasztanák az adófizetést mindaddig, amíg a vállalkozások tulajdonosa és működtetője a család. Ráadásul a tőkenyereség halálkor történő adóztatása eltér a hagyatéki adótól, amely a nettó vagyonon alapul, és jelenleg személyenként 11,7 millió dollár mentességgel rendelkezik. A kormányzat nem javasolt változtatásokat erre az adóra vonatkozóan.