A Joe Biden elnök által rendezett kétnapos klíma csúcstalálkozó kezdetén nyilvánosságra hozták az Egyesült Államok új vállalásait a károsanyag-kibocsátás visszaszorítására. Az USA a tervek szerint 52 százalékkal szorítja vissza az emisszióját az évtized végéig, ami hatalmas váltás ahhoz képest, hogy Donald Trump korábbi elnök kivonta az országot a kibocsátás csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítésekből. Ez egyúttal fontos mérföldkő Biden tervében, amely szerint 2050-ig teljesen szén-dioxid-mentessé kell tenni az amerikai gazdaságot - ez a program szerinte több millió jól fizető munkahelyet teremthet, de sok republikánus szerint károsan hat a gazdaságra - kezdi a Reuters beszámolóját.

Az Egyesült Államok új célkitűzése majdnem megduplázza Barack Obama korábbi elnök ígéretét, miszerint 2025-re a 2005-ös szinthez képest 26-28 százalékkal csökkenti az ország a kibocsátását. Az ágazatspecifikus célokat még ebben az évben meghatározzák. Egyelőre csak annyit tudni, a kibocsátáscsökkentési vállalás várhatóan az erőművek, a gépjárművek és a gazdaság más ágazatainak új korlátozásaival válik elérhetővé, de a megnyitóbeszédben a Fehér Ház nem határozott meg egyedi célokat ezekre az iparágakra vonatkozóan.

"Ez az az évtized, amikor olyan döntéseket kell hoznunk, amelyekkel elkerülhetjük a klímaválság legsúlyosabb következményeit" - mondta Biden a Fehér Házban.

Nem sokkal a csúcstalálkozó megnyitása előtt Japán 46 százalékra emelte a kibocsátáscsökkentési célját 2030-ig, válaszul az amerikai diplomáciára, valamint a hazai vállalatokra és környezetvédőkre, akik még magasabb célokat szerettek volna elérni. De az Európai Unióban is dűlőre jutottak egy ambiciózusabb tervről még szerdán.

Biden nemrégiben bemutatott 2300 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési terve számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyekkel elérhető az ebben az évtizedben szükséges kibocsátáscsökkentés egy része, beleértve a tiszta energiára vonatkozó szabványt, amely 2035-re nettó nulla kibocsátást biztosít az energiaágazatban, valamint a járműpark villamosítására irányuló lépéseket. Az intézkedéseket azonban a kongresszusnak el kell fogadnia, mielőtt megvalósulnának.

Biden kampánya során és elnöksége első napjaiban is az Egyesült Államok klímavédelmi harcba betöltött vezető szerepének helyreállítására összpontosított, miután az éghajlatváltozással szemben szkeptikus republikánus Trump kiléptette az Egyesült Államokat a globális felmelegedésről szóló párizsi klímaegyezmény. Az új demokrata kormányra nagy nyomás nehezedett a környezetvédelmi csoportok, egyes vállalati vezetők, az ENSZ főtitkára és külföldi kormányok részéről, hogy tűzze ki célként a kibocsátás legalább 50 százalékos csökkentését az évtized végéig.