Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke 1,9 ezer milliárdos gazdaságösztönző csomag kezdeményezésével indítja kormányzását, ami jól tükrözi az amerikai elit jelenlegi gondolkodását. A felső tízezer úgy véli, nem számít mekkora költségvetési hiány és államadósság keletkezik az állam pénzszórása miatt. Azok a figyelmeztetések, amelyek szerint órási inflációhoz és a dollár elértéktelenedéséhez vezethet a költekezés, nem jöttek be. Ezért könnyű azt hinni, hogy csak a régi közgazdasági iskola megrögzött híveinek riogatásáról van szó - kezdi a Financial Timeson (FT) megjelent elemzését Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető stratégája.

Közgazdász professzorok és a média gazdasági szakérői arról beszélnek, hogy az infláció halott, a kamatok alacsonyak. Így felelőtlenség lenne, ha a kormány nem venne fel hitelt annak érdekében, hogy az ebből származó forrásból felpörgesse a koronavírus-válság miatt lelassult gazdaságot. Hogy milliárdokról vagy ezermilliárdokról van-e szó, az nem számít, mivel a dollár a világ legkeresettebb valutája. Ez a vélekedés azonban figyelmen kívül hagyja, milyen kárt okoznak már most is a világ országainak egyre nagyobb költségvetési hiányai és államadósságai - és nem olyan teljesülő vagy nem veszélyről van szó, mint az infláció vagy a valuta elértéktelenedése.

QP | Quality Placement

Kitartó állami beavatkozás

Az FT cikkírója az OECD-nél és a Nemzetközi Fizetések Bankjánál készült jelentésekre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évtizedben folyamatosan erősödő állami gazdasági beavatkozás nyomán lassabban javult a munkaerő termelékenysége. Tehát nem javult a kellő mértékben a hatékonyság. Ez pedig fékezi a növekvő létszámú világtársadalom rendelkezésére álló összes GDP bővülését, miközben a rendelkezésre álló javak elosztása terén nőtt az egyenlőtlenség. Nem arról van szó, hogy válság idején nem kell beavatkozni a gazdaságba. Hanem arról, hogy az egymást követő ösztönözőcsomagoknak milyen az együttes hatásuk.

A hivatalba lépő amerikai adminisztráció azzal érvel: az alacsony kamatok lehetővé teszik, hogy a kormányok a világon belátható időn belül korlátlanul költekezzenek hitelből. Az FT cikkírója szerint azonban az alacsony kamatszint inkább egy csapdát rejt. Azzal, hogy eladósodásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, kevésbé ösztönöz a hatékonyság javítására. Azaz lassítja a termelékenység fokozódását és mivel az adósságot törleszteni kell, hosszabb távon kiszívja a pénzt a gazdaságból. Ez pedig fékezi a GDP növekedését.

A nagy eladósodás arra kényszeríti a központi bankokat, hogy továbbra is alacsonyan tartsák a kamatokat. Ugyanis, ha csak egy kicsit is drágítanának a hitelek költségén, az adósok nem tudnának törleszteni. Ezzel kész is a csapda, ami törékennyé teszi a pénzügyi rendszert.

Oda megy a pénz, ahova akar

A kormányok és a jegybankok ugyan annyi pénzt bocsátanak ki, amennyit akarnak, ám nem tudják meghatározni, hogy hová folyjon a gazdaságban lecsapódó pénzeső. Jelentős része az elmúlt időszakban azért nem okozott nagy fogyasztói áremelkedést, mert az infláció a pénzügyi és más vagyontárgyak árának emelkedésében jelent meg. Az 1970-es években a világ pénzpiacainak értéke nagyjából azonos volt a világgazdaság értékével, ám mostanra annak négyszeresére nőtt. És ez a bővülés túlnyomó részt a gazdagokat tette még gazdagabbá, akik kezében a pénzügyi vagyon összpontosul.

Az állandó állami gazdaságösztönzés időszakában, az elmúlt három évtizedben az amerikai családok felső egy százalékának vagyona 300 százalékkal bővült, a következő kilenc százaléké 200 százalékkal, a következő 40 százaléké pedig 100 százalékkal. Az alsó 50 százalék eközben semmivel sem gyarapodott, ls ebben a körben minden tizedik család vagyona negatív, azaz több az adósságuk, mint amennyi pénzzel és más vagyonnal rendelkeznek.

Eközben friss tanulmányokból kiderül, hogy a gazdaságba pumpált pénz a legkevésbé termelékeny vállalatokhoz vándorolt, köztük a rettenetesen eladósodott zombi cégekhez, amelyek állam bácsi segítsége nélkül csődbe mentek volna. Emellett jól jártak még azok a monopóliumok, amelyek nem a technológiai fölényüknek, hanem jó lobbierejüknek köszönhetik kitüntetett helyüket a vállalatok világában.

Nem lehet ilyen szép

Nem kell atomfizikusi diploma ahhoz, hogy látható legyen, a dolgok nem lehetnek olyan egyszerűek, amilyennek látszanak. Magyarán nincs ingyen ebéd, a prosperáló társadalomhoz nem lehet eljutni egyszerűen úgy, hogy csak nyomtatjuk, majd elköltjük a pénzt. Ha Biden kormánya kihasználva az alacsony kamatokat tovább hajszolja a masszív kormányzati költekezést, azzal hosszabb távon ellentétes hatást ér el - véli az FT cikkírója.

Csak erősíteni fogja azokat a problémákat, amelyeket meg akar oldani: hosszabb távon megalapozza a gyenge növekedést, a pénzügyi rendszer instabilitását és segíti a nagy társadalmi különbséget további szélesedését. Az évtizedeken át tartó gazdaságösztönző politika gyengítette a kapitalizmust, mivel rontotta a hatékonyságát. Ezzel kevésbé dinamikus és kevésbé fair lett, a társadalom erodálódott, ami alapot adott a populista politika virágba borulásának, amit a Biden-adminisztráció vissza akar szorítani.

Rakétasebesség várható

A gazdaságösztönzés hosszú távú hatásaival szemen David Kelly, a JP Morgan vezető stratégája egy rövid távú eredményre hívja fel a figyelmet - idézi a szakértőt a Business Insider. Szerinte a Biden-féle 1,9 ezer milliárd dolláros csomag, amely magában foglalja a 1400 dolláros közvetlen kifizetést az emberek zsebébe, a 400 dolláros szövetségi munkanélküli-segélyt, az iskolák újranyitásának támogatását és a vakcináció támogatását irtózatos növekedési pluszt hozhat. (Feltéve, hogy a Kongresszus megszavazza, ami borítékolható, miután mindkét házában az elnök pártja, a Demokrata Párt van többségben.) Kelly szimulációi szerint 2021 végére 11,4 százalékra gyorsulhat fel az USA gazdasági növekedése az egy évvel korábbihoz képest. Emellett munkanélküliségi ráta öt százalék alá csökkenthet. A JP Morgan korábban, Biden tervének bejelentése előtt 6,4 százalékos GDP-növekedést jósolt az USA-ban 2021-re.