Az Európai Bizottság lényegében alkotmánysértést követ el a Lengyelországtól a koronavírus-járvány utáni újjáépítésre szánt helyreállítási alap pénzeinek kifizetése fejében - mondta az MTI lengyelországi tudósítója szerint Jaroslaw Kaczynski, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy interjúban szerdán.

Az uniós pénzek kétségtelenül hasznosak lennének Lengyelország gyors fejlődésének fenntartásához, azonban mai fejlődését az ország csak kisebb mértékben köszönheti az uniós forrásoknak - mondta a PAP-nak a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke a hírügynökség kérdésére válaszolva, hogy aggodalmat kelt-e a lengyel helyreállítási terv sorsa.

A helyreállítási pénzek lehívására vonatkozó tárgyalásokról Kaczynski elmondta: ezek során a legnagyobb problémát nem Varsó javaslatai jelentik, hanem a másik fél hitelessége. "Kérdés, hogy a tárgyalásokon egyáltalán konkrét ügyekről van-e szó, vagy kizárólag arról, hogy radikális módon elősegítsék a lengyel ellenzék győzelmét (a jövő őszi parlamenti választásokon)".

A bizottság lényegében azt követeli a varsói kormánytól, hogy sértse meg a lengyel alkotmányos rendet. Ebből látszik, hogy mi az Európai Unió valódi viszonya a jogállamisághoz, a szuverenitáshoz, az alapszerződésekhez - véli Kaczynski. Brüsszel erőpozícióból tárgyal az ügyről Varsóval, annak ellenére, hogy a lengyel helyreállítási tervet idén júniusban az Európai Bizottság, majd az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta. Lengyelország mindazonáltal még mindig rugalmasságot mutat azáltal, hogy folytatja a tárgyalásokat, miközben a pénz egyszerűen jár neki - húzta alá Kaczynski.

Megtennének bizonyos lépéseket

A lengyel fél megfontolna "bizonyos lépéseket", amennyiben teljesen biztos lehetne abban, hogy Brüsszel kifizeti a helyreállítási alap, valamint a hétéves uniós költségvetés pénzeit. "Az alkotmányunk jelenti a vörös vonalat, alkotmánysértést nem követhetünk el" - hangsúlyozta a PiS elnöke.

A helyreállítási pénzek kifizetését a bizottság a lengyel helyreállítási tervben foglalt feltételek - úgynevezett mérföldkövek - teljesítéséhez köti. Varsó és Brüsszel azonban eltérően értelmezi elsősorban azoknak a "mérföldköveknek" a teljesítését, amelyek a lengyel bírósági reformot érintik.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.