A magukba zárkózó hamburgiak ritkán jönnek lázba, ha egy vezető politikus felkeresi városukat. Az egyik kivétel Olaf Scholz, a német szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje, aki korábban Hamburg népszerű polgármestere volt – kezdi életképpel a politikus nagy menetelését bemutató cikkét a Financial Times. Scholz, aki jelenleg pénzügyminiszter és kancellárhelyettes Angela Merkel kancellár kormányában, jól érezhette magát a kikötővárosban. Bármerre járt szelfiket készítettek vele az emberek és hüvelykujjuk felfelé mutatásával jelezték, hogy szurkolnak neki a szeptember végi parlamenti választásokon.

Biztos, hogy rá szavazok - mondta Marvin Reimers auditor kezében lóbálva egy Scholz aláírását tartalmazó papírt. Kiváló polgármester volt, és kiváló kancellár lesz! Ezzel csak az a gond, hogy Németországban a parlamenti választásokon nem a kancellárjelöltekre szavaznak az emberek, hanem pártokra, és az SPD messze nem áll olyan jól a közvélemény-kutatások szerint, mint kancellárjelöltje. Az ARD/Deutschlandtrend felmérése szerint a németek 35 százaléka szeretné, ha Scholz ülne be Merkel székébe, míg Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét 20, Annalena Baerbockot, a Zöldek indulóját 16 százalékon mérik.

Kapcsolódó

Eközben a SPD a szavazatok 18 százalékára számíthat, míg a CDU/CSU 27 százalékon áll, a Zöldeket pedig 19 százalékon mérik. A liberális szabaddemokraták, az FDP, 13 százalékon, a radikális baloldali Baloldal 12 százalékon, a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak, amely azzal kampányol, hogy a kormány a felesleges korlátozásai keltenek félelmet a járvánnyal kapcsolatban, 10 százalékon áll.

Új üzenet

Scholz erős, a hősiességtől mentes, technokrata politikus, az emberek azért szeretik, mert megbízható, ragaszkodik a tényekhez, határozott és pénzügyminiszterként a koronavírus-válságban bizonyította, hogy jó válságkezelő – mondja Wolfgang Schröder berlini politológus. Így a szociáldemokrata jelölt előtt az a kihívás áll, hogy saját lendületét hogyan tudja átvinni pártjára is, mintegy felhozva maga mellé az SPD-t, amelyre szavazni fognak a választók.

A szociáldemokrata kancellárjelölt ennek szellemében fogalmazta meg pártja új kampányüzenetét a brit üzleti lapnak: ha őt akarják Németország következő kancellárjának, akkor szavazzanak az SPD-re. Ez azonban nagy kérés, ugyanis az SPD legalább két nagy gonddal küszködik sok-sok éve. Az egyik, hogy hagyományos szavazóbázisa, az ipari munkásosztály folyamatosan szűkül. A másik, a fontosabb az, hogy jó néhány szavazójuk nem felejti el legutóbbi kormányzásukat az ezredforduló idején, amikor a Gerhard Schröder kancellár vezette kormány a jóléti és munkaügyi reformjai – amelyekre a német újraegyesítés miatt volt szükség - megnehezítették a bérből élők helyzetét. Azt nem díjazzák, hogy ezzel az ország leghosszabb gazdasági fellendülését alapozták meg.

Ráadásul Scholz és indulótársa, Klara Geywitz 2019 őszén elvesztette a pártelnökségéért folyó harcot egy tőlük balra álló párossal, Saskia Eskennel és Norbert Walter-Borjansszal szemben. Ezért azóta is kérdés, hogy valójában ki is vezeti az SPD-t. Az viszont jól jött neki, hogy két ellenfele komoly hibákat vétett: Baerbock plagizálási botrányba keveredett, Laschetet elkapta a kamera, amikor egy árvízi bejáráson nevetgélt. Így mindketten magyarázkodásra kényszerültek.

Lendületben

Eközben Scholzot láthatták, amint komor arccal, hosszan gyalogol az árvíz sújtotta vidéken, és eurómilliárdokat ígér a kormány nevében a helyreállításra. Jól jött neki a vállalati minimáladó bevezetéséről szóló nemzetközi megállapodás, amit régóta szorgalmazott. Az SPD vezető köreiben úgy látják, hogy Merkel távozása az ő jelöltjük malmára hajtja a vizet, mivel úgy tálalhatja magát mint a tapasztalt, az társadalom gerincét képviselő, pragmatikus politikust, a kancellár politikai irányvonalának megtestesítőjét.

Az emberek a szavazás közeledtével egyre inkább azt kérdezik, ki vezesse az országot, és a válaszuk az, hogy egy profi politikusra van szükségük – vélik szakértők. Scholz életrajza ebből a szempontból tökéletes: volt szövetségi munkaügyi miniszter, Hamburg polgármestere, 2018 óta pénzügyminiszter és kancellárhelyettes. Eközben Laschet 2017-ben lépett a német nagypolitika színterére mint Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Baerbocknak nincs kormányzati tapasztalata.

A fordulat esélye

Az SPD-nél abban bíznak, hogy a választás meglepetést hozhat. Az elmúlt években mindenki arra számított, hogy egy konzervatív-zöld koalíciós kormány kerül az ország élére. Ha azonban a szociáldemokraták megelőzik a szavazáson a Zöldeket, akkor minden megváltozhat. Reális esélye lehet egy olyan koalíciónak, amelyben az SPD, a Zöldek és az FDP venne részt Scholz vezetésével. A szavazók 16 év után látnának egy CDU/CSU nélküli kormányt.

Scholz úgy látja, jók az esélyei. Vége azoknak az időknek, amikor egy párt megszerezhette a szavazatok 40 százalékát, amivel megkerülhetetlenné vált a kormányzásban – célzott nemrégiben arra, hogy már a konzervatívok népszerűsége se a régi. A szavazók kicsi hangulatváltozása sokat jelenthet – tette hozzá. Sokan azzal vádolják, hogy nem karizmatikus politikus (jegyezzük meg, hogy Merkel is messze volt ettől 2005-ös első megválasztásakor – a szerk.). Erre is van azonban válasza. Hamburgi útján hetykén megjegyezte: „A kancellári állásra hajtok, nem egy cirkuszigazgatói posztra.”