Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át Áder Jánostól, Magyarország köztársasági elnökétől kivételesen értékes tudományos pályafutása során a gyógyszerkutatás és -gyártás területén elért, világszerte kiemelt jelentőségű eredményei, valamint a koronavírus-világjárvány leküzdéséhez az első, klinikailag is bizonyítottan hatásos ellenszer kidolgozásával hozzájáruló, korszakalkotó munkája elismeréseként.

Ennek ürügyén exkluzív interjút adott a Hír TV Magyarország élőben extra című műsorának, ahol köszönetet mondott a díjért. "Nagy megtiszteltetés számomra ez a Széchenyi-díj, mert ezzel a magyar emberek nevében a kormány elismerte a munkám jelentőségét. Valójában az igazi elismerést az emberek öröme jelenti számomra, akiket véd a vakcina" - fogalmazott Karikó Katalin, aki több mint harminc éve dolgozik a tudomány területén. Elárulta azt is, hogy bár évekig nem kapott elismerést a munkájáért, ez nem is hiányzott neki - idézi a femcafe.hu.

Méltatta az orosz vakcinát, nem tart az AstraZenecától

A Nobel-díj esélyesei között is emlegetett kutató elmondta, hogy 2005-ben dolgozta ki az mRNS-alkalmazást, eredetileg terápiás célokra. 2018-ban a Pfizer influenzaoltásához akarták alkalmazni, és utolsó pillanatban váltottak koronavírus-vakcinára. Elmondta, a Moderna már három éve is alkalmazta a technológiát Németországban az influenza ellen, de több klinikai alkalmazásban is előrehaladott állapotban volt a fejlesztés.

De hogy lehetséges az, hogy a koronavírus megjelenése az mRNS-alapú vakcina emberbe fecskendezése között csak pár hónap telt el - tette fel a kérdést a műsorvezető.

Az évtizedek során a technológia fejlődött, így a kínai szakemberek által szekventált információt rögtön szét tudták küldeni a kutatóknak. De fejlődésen ment keresztül az RNS is, amelyet már több mint tíz évvel ezelőtt is terápiás célokra fejlesztettek ki - magyarázta Karikó Katalin, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy már három esztendeje is alkalmazta a Moderna ezt a technológiát, akkor az influenza ellen vetették be. De több klinikai alkalmazásban is előrehaladott állapotban volt ez a fejlesztés - hangzott el.

A beszélgetés során a Biontech alelnöke azt is kijelentette, hogy a szakemberek véleménye szerint nem okoz vérrögképződést az AstraZeneca. De az is kiderült, hogy a Szputnyik V vakcina sokban hasonlít az Amerikában elfogadott Johnson&Johnson-hoz, így megfelelő védelmet nyújt. Majd Karikó Katalin ehhez kapcsolódva elmondta, hogy immáron bizonyított az, hogy a Pfizer vakcinája mind a brit, mind a brazil variánssal felveszi a harcot.  A kutató kiemelte, hogy a járvány

Amerikában nyárra; hazánkban, Európában, és a világ többi részén pedig a nyár végére szorulhat vissza.