A háborúk általában nem fekete és fehér oldalak harcáról szólnak, de ha van konfliktus, ahol ez minden szempontból igaz, az Szíria, ahol a 2011-ben indult polgárháborúban egészen furcsa szövetségek köttettek. Az Iszlám Állam megalakulásával az addig Aszad elnök vezette rezsimmel szemben harcoló felek egészen furcsa érdekszövetségeket kötöttek, így lett az al-Kaidához tartozó an-Núszra Front a kurdok partnere, akik viszont Washington legfontosabb szövetségesei voltak a térségben. 

Azonban ez nem változtatott azon, hogy nincs olyan nyugati demokrácia, amely az an-Núszrát ne tartaná terrorszervezetnek, az amerikai légierő azután is bombázta a szervezet állásait, hogy kiléptek az al-Kaidából. Emiatt is rendkívül kellemetlen, hogy a brit The Times által látott bírósági dokumentumok szerint a katari állam - a Muzulmán Testvériséggel szövetkezve - az an-Núszra Front terroristáinak "aktív támogatója volt". A gyanú szerint vezető katari politikusok, üzletemberek, jótékonysági szervezetek és köztisztviselők az ország emírjének magánhivatalát és két bankot használtak arra, hogy több százmillió dollárt juttassanak a szervezetnek.

QP | Quality Placement

A vádakat a londoni legfelsőbb bírósághoz ezen a héten benyújtott dokumentumok tartalmazzák. Ezt kilenc szíriai állampolgár adta be, akik kártérítést követelnek a pénzügyi veszteségek, kínzások, önkényes fogva tartás és kivégzéssel való fenyegetés miatt, amelyeket állításuk szerint az an-Núszra miatt szenvedtek el. Valamennyi vádlott hevesen és kategorikusan tagadta a vádakat.

A pénzt a vádak szerint túlárazott építési szerződések, túlárazott ingatlanvásárlások és a szíriai munkásoknak fizetett túlfizetések segítségével mozgatták. A támogatások vagy közvetlenül Szíriába, vagy törökországi bankokba küldték, ahol kivették és a határon túlra vitték a terrorcsoportnak. A Közel-Kelet legnagyobb pénzintézetét, a Qatar National Bankot és a Doha Bankot egyaránt azzal vádolják, hogy elősegítették a tranzakciókat. A kereset szerint a bankok "tudták vagy tudniuk kellett volna", hogy a pénzt valójában mire használják fel. Mindkettő pénzintézet kategorikusan tagadta a vádakat. 

A világ vezetői számára azért is komoly kérdés ez, mert 2022-ben Katarban tartják a világbajnokságot, amelyet már egyébként is beárnyékol, hogy éhbérért tartott vendégmunkásokkal építették a stadionokat. Egyes vizsgálatok szerint kényszermunkát is alkalmaztak a helyi megbízók, hogy minden meglegyen időre a foci vébén. Emiatt több ország és civil szervezet is bojkottálná a jövő évi világbajnokságot.