A biztosok testületének a nyári szünet utáni első ülésén elfogadott javaslat értelmében az újonnan létrehozandó alapot természeti, ipari és környezeti katasztrófák esetén lehetne felhasználni az áldozatok megsegítésére, a károk enyhítésére és az újjáépítésre. Bizottsági illetékesek hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az alap rendeltetésével és felhasználási módjával kapcsolatos pénzügyi-technikai részletek még tisztázásra várnak, így az is eldöntendő még, hogy pontosan milyen jellegű katasztrófák bekövetkezése esetén lehetne mozgósítani a forrásokat. Az alap új tételként jelenne meg az EU közös költségvetésében, és forrásait nemcsak a tagállamok, hanem a csatlakozási tárgyalásokat folytató tagjelöltek is igénybe vehetnék. A 13 EU-tagjelölt közül eddig egyedül Törökország nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Romano Prodi, a bizottság elnöke a testület ülésének szünetében újságíróknak elmondta: arra törekszenek, hogy a lehető legrövidebb időn belül lebonyolítsák az alap létrehozásához és működőképessé tételéhez szükséges jogi-intézményi eljárásokat. Ehhez először a bizottságnak hivatalos formában is az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa elé kell terjesztenie javaslatát, majd az alap az ilyen esetekben szükséges intézményközi egyeztetések után jöhet létre. Amennyiben a parlament és a tanács hozzájárulását adja, mindez igen rövid időn belül megtörténhet, s az alap már a mostani árvizek okozta károk enyhítésére is felhasználható lesz - mondta Prodi. Az idei évben a szükséges forrásokat a közös költségvetésben már lekötött, de eddig fel nem használt keretekből teremtik elő. A jövő évi költségvetésbe az alapot már önálló tételként illesztenék be, de úgy, hogy ne lépjék túl a 2006-ig tartó középtávú pénzügyi-költségvetési időszakra meghatározott átfogó kereteket. Másrészt a jövő évtől kezdve a szükséges pénzügyi forrásokat is csak a későbbiekben meghatározandó katasztrófák bekövetkezése esetén hívnák le a tagállamoktól - közölte Prodi. A 2006-ig érvényes pénzügyi-költségvetési keretekről az 1999 márciusi berlini EU-csúcson elfogadott megállapodás szerint az EU közös költségvetésének összege ebben az időszakban nem haladhatja meg a tagállamok összesített GDP-jének az 1,27 százalékát. Jelenleg ez az arány 1,15 százalék körül van, így az új alap elvben a berlini kereteken belül maradva kigazdálkodható. Prodi szerint az alap létrehozásához három döntés szükséges: intézményközi megállapodás a bizottság, a parlament és a tanács között, a megfelelő jogi alap elfogadása, valamint az új költségvetési tételek létrehozása. Ha mindhárom intézmény elsődleges fontosságúként kezeli ezt a kezdeményezést, remélhető, hogy mindez még az év vége előtt megtörténik - mondta az elnök. Mindezzel együtt természetesen változatlanul érvényben van a bizottságnak az a döntése, amely szerint az árvízkárokat szenvedett országok és régiók a térségfejlesztésre szolgáló strukturális alapok megfelelő átcsoportosításával teremthetik elő a károk enyhítéséhez és az újjáépítéshez szükséges forrásokat. Ez vonatkozik a tagjelölt országokra is, amelyek az előcsatlakozási alapokat vehetik igénybe ilyen célokra. Ezekben az esetekben azonban már létező és lekötött források fel nem használt részeinek átirányításáról van szó, míg a most javasolt katasztrófaenyhítési alap "új pénz" lenne.