Megrángatta az Európai Unió keleti tagállamainak gazdaságát a megugrott energiaárak miatt meggyengült vásárlóerő és az egyre magasabb alapkamatok – írja a Bloomberg.

Lengyelországban 3,5 százalékos növekedést mértek a július-szeptemberi időszakban éves viszonyításban, a második negyedéves 5,5 százalékos bővülés után. Romániában és Magyarországon pedig 4 százalékos volt a növekedés éves bázison a második negyedévben produkált 5,1 és 6,5 százalékos eredmény után.

Az említett három ország és Csehország gazdasága nagymértékben függ az euróövezeti tagállamokkal folytatott kereskedelmtől. Márpedig az eurózóna GDP-növekedése a harmadik negyedévben 0,2 százalékosra lassult éves összevetésben, és az Európai Bizottság azzal kalkulál, hogy a negyedik negyedévben és 2023 első három hónapjában is zsugorodik majd az euróövezeti gazdaság.

Magyaroroszág: recesszió

Magyarországon szintén recesszióra számítanak az elemzők, miközben Csehországban negyedéves összevetésben már a július-szeptemberi időszakban zsugorodást mértek. "Eléggé borúsak a rövid távú kilátások. A következő negyedévek újabb lassulást hozhatnak majd magukkal következő év elején" – mondta Nagy János, at Erste Bank makrogazdasági elemzője.

Lengyelországban a hosszas kamatemelési kampány eredményeképp szinte teljesen megszűnt a kereslet a jelzáloghitelekre. A központi bank így már sorozatban a második ülésen nem nyúlt az irányadó rátához hétfőn, annak ellenére sem, hogy a lengyel infláció 26 éve nem látott ütemben nőtt.

Ales Michl, a cseh jegybank kormányzója a hét eleji ülés után mindenesetre arra kérte a kormányt, hogy korlátozzák a béremelkedést, valamint köteleződjenek el egy szigorúbb fiskális politika mellett.

Akadnak azonban még a borús hangulat és kilátások ellenére is pozitív hangok. A román jegybank kormányzója, Mugur Isarescu például arra számít, hogy a lakossági fogyasztás és az uniós források kombinációja elegendő lesz ahhoz, hogy elkerüljék a recessziót.